Szervezeti és Működési Szabályzat 2010


Bevezetés




                A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó és mindazon rendelkezéseket, amelyekről jogszabály nem rendelkezik.


A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetőjének kell elkészíteni és azt a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.


Az iskola szervezeti és működési szabályzata jogszerű, csak a hatályos magasabb szintű és helyi jogszabályok figyelembe vételével készíthető el.


AZ SZMSZ összeállításánál a következő (többször módosított) magasabb szintű jogszabályok előírásait vettük figyelembe:

                Az 1993. év LXXIX. törvény A közoktatásról;
                Az 1992. év XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról;
                11/1994. (V. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről.


Elveiben és tartalmában szervesen illeszkedik az iskola más szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz:

                Az intézmény Minőségirányítási Programjához;
                Az intézmény Pedagógiai Programjához;
                Házirendjéhez.



I.                Szervezeti és Működési Szabályzat célja



A szervezeti és működési szabályzat

  •                 a közoktatásról szóló 1997. évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása és juttatása;
  •                 az intézmény jogszerű működésének biztosítása;
  •                 a zavartalan működés garantálása;
  •                 a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése;
  •                 a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése.



A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb közalkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.



A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén:

  •                 az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg helyettesei hozhatnak intézkedéseket;
  •                 a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség;
  •                 a szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetőleg tanuló személyt az iskola dolgozójának - lehetőleg pedagógusnak - kell szükség esetén tájékoztatnia a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre az igazgatót (távolléte vagy akadályoztatása esetén helyetteseit) kell értesíteni, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.




II. Az intézmény meghatározása (az Alapító Okirat szerint)


1. Az intézmény neve:                                                Teichmann Vilmos Általános Iskola
    Székhelye:                                                                4600 Kisvárda, Tordai út 17 sz.

2. Az alapítás éve, korábbi határozatok:

a)                1958.
b)                A költségvetési szerv létrehozásáról, alapításáról szóló korábbi határozatok:
247/2004. (IX.21.) ÖKT határozat
23/2007. (II.15.) ÖKT határozat
62/2008. (IV. 10.) ÖKT határozat
74/2009. (V. 27.) ÖKT határozat

3. Az alapító, fenntartó neve, címe:                            Kisvárda Város Önkormányzata
                                                                                4600 Kisvárda, Szent László út 7-11. sz.

4. Az irányító szerv neve, címe:                                Kisvárda Város Önkormányzati Képviselőtestülete
                                                                              4600 Kisvárda, Szent László út 7-11. sz.

5. OM azonosító:                                033384

6. Törzsszám:                                            671565

7. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1993. évi 
LXXIX Törvény 20. §-ának (1) bek. b.) pontjában meghatározott intézményi keretek
Között a 26. §-ban és a 30. §. (2) bekezdésében meghatározottak szerintit általános
Iskolai alapfokú nevelés, oktatás, középiskolai, szakiskolai továbbtanulásra történő
felkészítés.

8. Szakágazati besorolás, alaptevékenység:
a) A költségvetési szerv alaptevékenységének jellege szerint szakágazati besorolása: 852010 alapfokú oktatás

b) Alaptevékenysége: 2009. december 31-ig.
801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás
801225 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű
                  általános iskolai nevelése, oktatása
552323 Iskolai intézményi közétkeztetés
805113 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás

Alaptevékenység: 2010. január 1-től:
852011 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évf.)
852022 SNI általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évf.)
852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8  évf.)
852022 SNI általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évf.)
855911 általános iskolai napközi otthoni nevelés
855912 SNI tanulók napközi otthoni nevelése
855914 általános iskolai tanulószobai nevelés
855915 SNI általános iskolai tanulók tanulószobai nevelése
562913 iskolai intézményi étkeztetés
562917 munkahelyi étkeztetés

9. Kiegészítő tevékenység:                nincs
10. Kisegítő tevékenység:                nincs
11. Vállalkozási tevékenység:                nincs

12. Működési köre: Kisvárda város közigazgatási területe

13. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám:                225 fő

14. Az intézmény évfolyamainak száma:                                                1-8 évfolyam

15. Típus szerinti besorolása:

      A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv
      A közszolgáltató szerv fajtája, alaptípusa: közintézmény
               
      A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Önállóan működő költségvetési szerv.   
      Szellemi és fizikai (technikai) tevékenységét, ezen belül gazdálkodási feladatait
      megállapodás alapján az önállóan működő és gazdálkodó Kisvárda Szolgáltató
      Szervezet (4600 Kisvárda, Kossuth út 25.) látja el.
      A közoktatási törvény szerinti típusa: általános iskola

16. Gazdálkodással összefüggő jogosítványai:
      Részjogkörű, szakmai célú költségvetési keretei felett kötelezettségvállalási,
      Teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír.

17. Vezetőjének kinevezési, megbízási rendje:
      Az intézmény vezetőjét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint
      annak végrehajtási rendelete szerint nyilvános pályázat alapján Kisvárda Város
      Önkormányzati Képviselő-testülete bízza meg. A megbízás, felmentés, fegyelmi
      jogköröket kivéve, az egyéb munkáltatói jogokat az intézmény irányító szervének
      vezetője, Kisvárda város polgármestere gyakorolja.

18. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:
      Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
      évi XXXIII., a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII., valamint a Polgári
      Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény hatálya alá tartoznak.

19. A feladatellátást szolgáló vagyon:
      A Tordai út 17. sz. alatt lévő ingatlan
      Az ingatlan helyrajzi száma: 3380/3


20. A vagyon feletti rendelkezési jog:

      A Kisvárda város tulajdonában lévő ingó- és egyéb vagyon kezelése és 
      használata az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
      szóló hatályos rendeletben meghatározottak szerint történik. A vagyoni állapotot
      Az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori
      mérleg tartalmazza.

III. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése

                A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény a feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelő színvonalon.

1.                A közoktatási intézmény vezetése
a.                Az intézmény felelős vezetője:

A közoktatási intézmény vezetője - a Közoktatási Törvény 54. és 55. §-sa alapján - "felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (Közalkalmazotti Szabályzat) nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét előírt egyeztetetési kötelezettség megtartásával gyakorolja."
A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti.
Az igazgató és a helyettesei közül legalább egy vezetőnek az iskola nyitva tartása ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia.

b.                A nevelési-oktatási intézményvezetőjének feladatkörébe tartozik:
  •                 a nevelőtestület vezetése;
  •                 a nevelő és oktatómunka irányítása és ellenőrzése;
  •                 a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;
  •                 a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;
  •                 a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés;
  •                 a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;
  •                 a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;
  •                 a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.


2.                Az igazgató közvetlen munkatársai

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár közreműködésével látja el. Munkájukat a munkamegosztáson alapuló munkaköri leírások szerint önállóan, valamint az igazgató irányítása mellett személyes felelősséggel végzik. Az igazgató és helyettesei heti rendszerességgel tanácskoznak. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja.
Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:
  •                 igazgató
  •                 igazgatóhelyettes
  •                 gazdasági ügyintéző
  •                 iskolatitkár


3.                Az intézmény vezetősége
Az iskola vezetőség tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gazdasági ügyintéző, a diákönkormányzatot segítő tanár, a közalkalmazotti tanács elnöke és a munkaközösség-vezetők.
Az iskola vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetőségét az igazgató szükség szerint hívja össze, de a tagok több mint felének kezdeményezésére is kérhető az összehívás.

4.                Munkaközösségek
Az intézményben három munkaközösség működik: alsós, osztályfőnöki és természettudományi. A munkaközösségek a szakmai munka irányítói, szervezői, éves munkaterv alapján dolgoznak.



IV. Az intézmény munkarendje


A szervezeti és működési szabályzat az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. (a tanulók munkarendjét a Házirend tartalmazza)               

1. A közalkalmazottak munkarendje
A közoktatásban alkalmazottak körét a közalkalmazotti törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. és 17. §-a, a pedagógusok jogait és kötelességeit e törvény 19. §-a rögzíti.

a. A pedagógusok munkarendje
  •                 A Közoktatási Törvény 16. §-a szerint "a nevelési-oktatatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben, a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő, illetve nevelő-oktató munkával vagy gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekkel, a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani."
  •                 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az egyenletes terhelés, délelőtti és délutáni órarend figyelembe vételével az igazgatóhelyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait.
  •                 A pedagógus a tanítási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdető előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni.
  •                 A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap de legkésőbb az adott munkanapon reggel 730 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítésről gondoskodni tudjon.
  •                 A tanóra, foglalkozás elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.
  •                 A pedagógus kérésére a gyermekek után járó napok kiadását az igazgatóhelyettes biztosítja.
  •                 A hiányzás bejelentésekor a pedagógus köteles közölni (írásban, szóban vagy tanmeneteinek leadásával) tanítási óráinak anyagát, hogy a helyettesítő tanár tudja biztosítani a tanulók számára a kívánt előrehaladást.
  •                 A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli, helyettesítés és felügyeleten kívül - a nevelő -oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.
  •                 Az iskolai munkarendhez szorosan illeszkedő, az éves munkatervben megtervezett intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus jelenlét kötelező.

b. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje
A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel összhangban az intézményvezető állapítja meg elsősorban az intézmény zavartalan működését szem előtt tartva.
A törvényes munkaidő és pihenő figyelembe vételével az igazgatóhelyettes és a gazdasági ügyintéző tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

c. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a házirend)
Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását.
A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban az intézmény dolgozói ügyelnek. Az iskolai házirendet a diákönkormányzat és az SZMK véleményezése után a tantestület fogadja el.
V. A tanév helyi rendje


A tanév általában szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődig és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be.

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek.
A tanévnyitó értekezleten döntenek:
  •                 a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi vonatkozásairól;
  •                 iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról;
  •                 a tanórán kívüli foglalkozások formáiról;
  •                 a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról;
  •                 az éves munkaterv jóváhagyásáról;
  •                 egyéb feladatokról.

1. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben, illetve helyszíneken történik. Az órarendben megjelölt helytől és időponttól eltérni csak az igazgatóhelyettes engedélyével lehet. A tanítási órák időtartama 45 perc, az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek 10 percesek, a második és a harmadik óra között 20 perces. A tanulók felügyeletét óraközi szünetekben a felügyelő tanárok látják el. A tanári ügyelet beosztását az iskolavezetés készíti.

A megadott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóban (osztály, foglalkozási) vezeti a szaktanár. A tanítási napokat az osztályfőnök sorszámozza. A tanítás nélküli munkanapokat, valamint a tanulmányi kirándulásokat is sorszámozni kell.

A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A látogatásokat - kivéve az igazgatói, igazgatóhelyettesi, szaktanácsadói látogatásokat - legalább egy nappal a látogatás előtt be kell jelenteni.

A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatóak, kivétel indokolt esetben az igazgató tehet. (Kötelező vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontokban és módon történhetnek.)

2. Az intézmény nyitva tartása tanítási napokon

Az intézményben a szervezett foglalkozások reggel 8 órától 17 óráig tartanak. Az itt jelezett időpontokon túl csak az intézményvezető engedélyével lehet foglalkozást szervezni, illetve tartani. 8 óra előtt és 17 óra után az ügyeleti feladatot ellátó nevelők, illetve technikai dolgozók felelnek az iskola rendjéért. A tanulók kötelesek az első tanítási óra kezdete előtt legalább 15 perccel megérkezni az iskolába. A tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, vagy igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatják el az iskola területét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (Házirend).

Az iskola dolgozói a munkaköri leírásokban megfogalmazottak szerinti időpontokban kötelesek az intézményben tartózkodni. A munkával nem összefüggő tevékenységet csak az iskola igazgatójának engedélyével és feltételeivel folytathatnak.

3. Az intézmény nyitva tartása tanítási szünetekben

A tanítási szünetekben az intézmény karbantartási, felújítási munkálatok céljából tart nyitva.
Az intézményben folyó munkálatokért és a rendért az igazgató a felelős.
Hivatalos ügyeiket a tanulók az iskolatitkári irodában az ügyeleti napokon intézhetik.


VI. A pedagógia program


A nevelőtestület által elfogadott pedagógia program képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az intézmény pedagógiai programja a Közoktatási Törvény 48. §-ának figyelembe végtelével készült el.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
a.                az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait;
b.                az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül:
  •                 az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit;
  •                 az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit;
  •                 az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit;
  •                 az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - a jogszabályok keretei között - a teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját;
  •                 nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot.

c.                az iskolai élet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket.
d.                a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot.


VII. A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

1. A tanítási, képzési idő

A Közoktatási Törvény 52. §-a szerint a tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon 181 tanítási napból áll. A tanítási év szorgalmi ideje csak azoknak az évfolyamoknak rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsga követi.


2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

A tanórán kívüli foglalkozások szerkezetét és mennyiségét a fenntartó a költségvetésében irányozza elő, rendjüket az intézmény pedagógiai programja szabályozza. Forráshiány esetén, a tanórán kívüli foglalkozások önköltséges alapon is megszervezhetők.

a.) Napközi, tanulószoba
A napközis foglalkozások és a tanulószoba a szülők kérésétől függően 1-8. évfolyamon működhet. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés. A foglalkozások csak tanítási napon működnek.  A foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő ellenőrzőbe beírt kérelme alapján történhet a foglalkozást vezető nevelő engedélyével. A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollétet a tanév elején a szülő egyezteti a napközis csoportvezetővel. A foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra a közismereti tantárgyakból.
A foglalkozások helyét, és idejét az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben a terembeosztással együtt.

b.) Az iskolai könyvtár működési rendje
Iskolánkban egységes, a tanulók igényeit szolgáló könyvtár működik.
Az iskolai könyvtár feladata:
Állományával, gyűjteményének folyamatos fejlesztésével, feltárásával, szervezeti keretével és működési rendjével a nevelőtestület segítése a tanulók könyvtárhasználóvá nevelésében;
A nevelőtestület és a tanulóközösségek tájékoztatása a könyvtárállományáról és a kölcsönzés rendjéről;
Az iskolai könyvtár működése:
Kezdeményezi a nevelő-oktató munkát segítő szakirodalom beszerzését.
Gyűjti, megőrzi, és hozzáférhetővé teszi azokat a könyvtári dokumentumokat, amelyek iskolatörténet szempontjából jelentősek.
Tevékenységi körében közreműködik a nevelői könyvtár, a gyermek- és ifjúsági könyvtár, a tartós tankönyv és segédkönyvtár feladatellátásában.
A nyitva tartást a könyvtár ajtaján jól láthatóan fel kell tüntetni.

c.) Hagyományőrző tevékenységek:
A pedagógiai program tartalmazza a tanulók hagyományápolással kapcsolatos alkalmait, tevékenység - rendszereit.

d.) Szakkörök:
A különféle szakkörök működése az iskolai tantárgyfelosztás figyelembevételével a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakköri foglalkozások október1-jével kezdődnek és május utolsó napján fejeződnek be. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről szakköri naplót kell vezetni.
A szakkörökre való jelentkezéshez a szülői hozzájárulás szükséges. A jelentkezés az önkéntesség alapján történik, de jelentkezés után a részvétel egy tanévre vonatkozóan kötelező érvényű.
A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola vezetése dönt.

e.) Iskolai sportkör:
Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója, mely a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

f.) Versenyek, vetélkedők, bemutatók:
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segíti a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

g.) Tanulmányi kirándulások:
Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhet, amennyiben a szülők kérik és a kirándulás költségeit fedezik.

h.) Erdei iskola:
A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segíti a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg 1-1 tantárgyi téma feldolgozása történik. Az önálló innovációban szervezett erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

i.) Szabadidős foglalkozások:
A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, vetélkedők, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

j.) Felzárkóztató foglalkozás:
A felzárkóztató foglalkozások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az alsó tagozat évfolyamain fejlesztés/korrepetálás órarendben illesztett időpontban, az osztályt tanító javaslatára, a munkaközösség-vezető egyetértésével történik, az igazgató engedélye mellett. A fejlesztés ingyenes.

k.) Hit- és vallásoktatás:
A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az iskola együttműködik a város történelmi egyházaival. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az iskola tanítási rendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi, a tanév eleji közös, egyeztető megállapodásnak megfelelő időpontban.

VIII. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek

1. Az intézmény nevelőtestülete

A Közoktatási Törvény 56 §-a alapján
" /1/ A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozat hozó szerve.
/2/ A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus - munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.
/3/ A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik."

A közoktatási törvény 57. §-a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit.

2. A nevelőtestület értekezletei

A tanév során a nevelőtestület - figyelembe véve az OM-nak a tanév rendjéről kiadott rendeletét - az alábbi állandó értekezleteket tartja:

  •                 Tanévzáró -nyitó
  •                 Félévi értékelő
  •                 Félévi és év végi osztályozó
  •                 Őszi és tavaszi nevelési értekezlet

Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, vagy az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására.
A nevelőtestület döntéseiről és határozatairól emlékeztető feljegyzés készül, ami az intézmény iktatott iratanyagába kerül.

3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy döntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a szülői szervezetre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és más módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

4. A szakmai munkaközösségek

A Közoktatási Törvény 58. §-a szerint:
"/1/ Nevelési oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre.
A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.
/2/ Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre.

Az intézmény szakmai munkaközösségei:
  •                 Alsós munkaközösség
  •                 Osztályfőnöki munkaközösség
  •                 Természettudományi munkaközösség

A szakmai munkaközösség tagjai háromévenként munkaközösség-vezetőt választanak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására.

5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége

A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő.
A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják:
  •                 javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét;
  •                 fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat;
  •                 végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmény kihirdetését;
  •                 kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét;
  •                 szervezik a pedagógusok továbbképzését;
  •                 összeállítják az intézmény számára az osztályozó és a 8. osztály év végi vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik;
  •                 javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésekre álló szakmai előirányzatok felhasználására;
  •                 támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját.


IX. Az intézményi közösségek és a kapcsolattartás formái és rendje

1. A felnőttek közösségei

a.                A szülői szervezet

A Közoktatási Törvény 59, 60, és 61. §-a rendelkezik a szülői szervezetekről.
Ennek alapján:
"59. § /1/ bekezdés az óvodában, az iskolában és kollégiumban a szülők jogait érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezeteket (közösséget/ hozhatnak létre."

2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

A Közoktatási Törvény 62, 63, és 64. §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben.

a.                A diákönkormányzat és működési rendje

Az iskola tanulói a nevelő-oktató tevékenység szervezése a tanulói jogok érvényesítése, egyéni és közös problémáik képviselete, az egyes tanulói közösségek programjai szervezése és végrehajtása érdekében közösségeket alkothatnak. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzat - a nevelőtestület egyetértésével - maga határozza meg szervezetét és működését. A diákönkormányzat döntése alapján az osztályok szintjén és iskolai szinten alakította ki szervezetét.
Az iskola a diákönkormányzat működéséhez szükséges valamennyi feltételt - helyiségek és berendezések használata, felnőtt felügyelet - térítésmentesen biztosít.
Az iskola vezetősége a diákönkormányzat tagjaival rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart. A diákönkormányzat munkáját az iskolavezetés, a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A megbízott pedagógus tanév elején tájékoztatja a képviselőket az iskola éves programjáról és az előző tanév eredményeiről. Tanév közben rendszeres tájékoztatást ad az aktuális feladatokról. A jogszabályban meghatározott, döntési, egyetértési és véleményezési jog gyakorlásához szükséges információkat és tájékoztatást biztosít a diákönkormányzat képviselőinek.
A diákönkormányzat iskolai vagy osztályszintű képviselője kérdéseivel, javaslatával vagy véleményével közvetlenül az iskola igazgatójához fordulhat.

b.                Az osztályközösségek

Az osztályközösség, mint intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály különböző felelőseit és az osztály titkárát, valamint küldöttet javasolhat az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe.



c.                Az osztályfőnök
Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és a munkaközösségek vezetőinek javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg.

3. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje

a.                Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái

A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, nyílt napok. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze.
Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A különböző kapcsolattartások konkrét időpontjait az intézmény faliújságján ki kell függeszteni.
A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja.

b.                A szülők tájékoztatásának formái

A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott időpontokban szülői értekezleteket, általános fogadó napokat, fogadó órákat tart. A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti.

Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulóra minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző könyvében is feltüntetni, vagy a tanulóval beíratni.
A bejegyzések helyességét és meglétét az osztályfőnök ellenőrzi. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A tanulócsoport osztályozási naplójából a jegyeket legalább havonta szükséges átvezetni az osztályok naplójába. Szóbeli feleletek után az érdemjegyet a tanulóval azonnal közölni kell, az írásbeli számonkérések javítását, értékelését követően a dolgozatot, feladatlapot a tanulónak meg kell mutatni.

c.                A szülői értekezletek

A tanév során osztályonként legalább két szülői értekezletet kell tartani. Amennyiben az osztályfőnök szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezlet is összehívható. A szülői értekezlet időpontjáról a szülőket az osztályfőnök a tanulók ellenőrző könyvén keresztül tájékoztatja az értekezlet előtt legalább egy héttel. Az értesítést a tanuló köteles a szülővel aláíratni, amit az osztályfőnök ellenőriz.


d.                Szülői fogadóórák, fogadónapok

A tanév első félévében un. fogadóórás szülői értekezletet tartunk, amelyen elsősorban tantárgy-pedagógiaikérdésekkel foglalkoznak a szaktanárok. Ugyanakkor az osztályfőnök amennyiben a tanulóval kapcsolatban bármilyen tanulmányi vagy magatartási probléma felvetődik köteles az érintett szülővel személyesen is kapcsolatba lépni, a mindkét fél számára alkalmas időpont kijelölése, egyeztetése az osztályfőnök feladata.

e.                Az intézmény külső kapcsolata

Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, az szülői szervezettel, az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.

4. Az iskola külső kapcsolatai

Az iskola a nevelő-oktató munka eredményessége és szakszerűsége érdekében különböző szervezetekkel külső kapcsolatokat tart fenn. A megfelelő szintű irányítás érdekében az iskola igazgatója vagy az általa felkért személy állandó munkakapcsolatot tart  a következő intézményekkel:
a.                Kisvárda Város Képviselő-testülete és bizottságai;
b.                Polgármesteri Hivatal;
c.                Pedagógiai Szakszolgálat;
d.                Városi oktatási intézmények vezetői és tantestületei;
e.                Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás;
f.                Gyermekjóléti Szolgálat;
g.                Kisvárdai Szolgáltató Szervezet;
h.                Városi Könyvtár;
i.                Várszínház és Művészetek Háza;
j.                Magyar Vöröskereszt kisvárdai szervezete;
k.                Rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelmi kirendeltség,
l.                Az intézményben megállapodás alapján tevékenykedő személyekkel és szervezetekkel.


5. Kapcsolat az iskola egészségügyi szolgálattal és a Gyermekjóléti Szolgálattal

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi körzeti orvosi, védőnői és fogorvosi szolgálattal. Ennek keretében az igazgatóhelyettes megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésére, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményes ellátása érdekében az iskola együttműködik a területi Gyermekjóléti Szolgálattal.
  • Az iskola együttműködési megállapodás szerint, a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai programja alapján működik együtt a Gyermekjóléti Szolgálattal.
  • Az együttműködés során az iskolát az igazgató és az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős képviseli.

X. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, a tanulók jogai és kötelességei


A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és átvételről az iskola igazgatója dönt.
A Közoktatási Törvény 66, 67, 68. §-a részletesen szabályozza az iskolai jogviszony létrejöttét.
Az iskola felvételi vizsgát nem szervez. A tanulók felvételének szabályozása az itt említett törvényi előírásoknak megfelelően történik.

a.                A tanulói jogviszony megszűnése

A közoktatási intézményekhez gyermekeket, a tanulót főző jogviszony megszűnéséről a törvény 75. §-a rendelkezik.

b.                A tanulók jogai és kötelességei

A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait a törvény 10, 11, 12, valamint 69, és 70, 71, 72, és 73. §-a fogalmazza meg.
A tanuló jogait és kötelességeit tehát a törvény és más magas szintű jogszabály szabályozzák.
Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend állapítja meg.

c.                A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek

Az intézményben a hagyományos tanterv alapján haladó végzős évfolyamok számára az iskola eddigi gyakorlatának megfelelő matematikából, magyar nyelv és irodalomból, biológiából, történelemből és a tanulók által választott egy tantárgyból vizsgát szervezhet.
További vizsgák az intézményben: osztályozó, javító.


XI. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük


1.                A tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki:
  •                 tanulmányi versenyen sikeresen szerepel;
  •                 eredményes kulturális tevékenységet folytat;
  •                 kimagasló sportteljesítményt ér el;
  •                 közösségi életben tartósan előmozdítható, jó szervező és irányító tevékenységet végez.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és (vagy jutalomba lehet részesíteni).

2.                A jutalmazás formái

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni.
Ezek a tanulók a tanév végén könyvjutalomban is részesülhetnek.
Elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:
  •                 tanítói, szaktanári dicséretben részesülhet a tanuló kiemelkedő tanulmányi munkájáért - a szaktanár megítélése alapján;
  •                 osztályfőnöki dicséretben részesülhet a tanuló az osztályfőnök döntése alapján, annak figyelembevételével, hogy mit tesz személyisége kibontakoztatásáért, önműveléséért, környezetéért;
  •                 igazgatói dicséretben részesülhet a tanuló az igazgató döntése alapján az osztályfőnökök, szaktanárok ajánlására, (kimagasló tanulmányi munka, kitűnő tanulmányi eredmény, közösségi-, sport-, kulturális tevékenység);
  •                 nevelőtestületi dicséretben részesülhet a tanuló, a szaktanárok, osztályfőnökök javaslatára, az igazgató előterjesztése, a nevelőtestület döntése alapján az osztálykereten túlmutató, az iskola hírnevét öregbítő tevékenységéért (országos versenyen jó helyezés, megyei 1. 3, több tantárgyból kiemelkedő tanulmányi munka stb.)

A tanév folyamán is kaphat dicséretet a tanuló kimagasló teljesítményéért (tanulmányi, kulturális és sportversenyek stb.). A félévi és év végi dicséret az egész félév/tanév tevékenységét ismeri el.

  •                 Béres tanulmányi ösztöndíjban részesülhet az a 8. osztályos tanuló, aki tanulmányi munkájával, magatartásával öregbíti iskolánk hírnevét, és szociálisan támogatandó.
  •                 Teichmann plakett elismerésben részesülhet, aki kiemelkedő tanulmányi munkájával, sport, kulturális tevékenységével, példamutató magatartásával erre rászolgál.


3.                Fegyelmi intézkedések

A figyelmeztetés, büntetés nem lehet megtorló, a személyiséget megalázó, személyiségi jogokat sértő.
Az osztályfőnöki döntést az igazgató felülbírálhatja, saját jogköréből lemondhat az osztályfőnök javára.

Figyelmeztetések:
  •                 szóbeli
Hanyagságból, figyelmetlenségből származó fegyelmezetlenségek, (pl. egyszeri hetesi kötelesség elmulasztása, tanóra megzavarása, igazolás elfejtése, ebédlői rendzavarás, késés, felszerelés hiánya, kisebb fokú modortalanság, udvariatlanság stb.)
Szaktanár és osztályfőnök adhatja.
A magatartás jegy még lehet példás.
  •                 írásbeli
A szaktárgyi munka elhanyagolása, szaktanári figyelmeztetés a házirend egyszeri megsértése - osztályfőnöki hatáskör, de már magatartás-jegy következménnyel jár!
A házirend ismételt megsértése az előzővel azonos fokon igazgatói figyelmeztetés.
A tudatos félrevezetés, rossz szándékú károkozás osztályfőnöki intő, változó magatartás.
Megrovás:
Ha a tanuló a tanárainak, társainak tudatosan kárt okoz, pl. fizikai, lelki erőszak, lopás közbotránykodás, alkoholfogyasztás és ebből fakadó rendbontás, kábítószer fogyasztás, terjesztés stb. igazgatói hatáskörű büntetés, rossz magatartás jeggyel jár.
Rendkívüli esetekben nevelőtestületi döntés a Közoktatási Törvény előírása szerint.
A fegyelmi intézkedést az osztálynaplóba be kell írni és a szülőt is értesíteni kell.

4.                Fegyelmi büntetések

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A Közoktatási Törvény 76, 77. §-i szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ennek alapján a fegyelmi büntetés lehet:
  •                 megrovás;
  •                 szigorú megrovás;
  •                 meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása;
  •                 áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába.

A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók.

5.                A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzásra vonatkozó szabályokat a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a tartalmazza.
Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást a következő esetekben kell igazoltnak tekinteni:

a.                Ha a tanuló a szülői írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét magatartását, addigi mulasztásának mennyiségét és azok okait.
b.                Ha a tanuló beteg volt, köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (az igazolás módját a házirend tartalmazza) Az SZMSZ rendelkezésének értelmében a szülő tanévenként összesen 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat.

A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be.
A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha az nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Ha a tanulót nem kötelező tanórai foglalkozásra felvették, a tanítási év végéig a tanórai foglalkozást a mulasztás, az értékelés és minősítés, tovább a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
Ha a tanulónak a tanítási órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen.

XII. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A tanulók szociális támogatásának lehetséges formái:

  •                 tankönyvtámogatás;
  •                 étkezési hozzájárulás;
  •                 hozzájárulás a tanulmányi kirándulások költségeihez.
Forrásai:

  •                 önkormányzatok támogatásai;
  •                 központi tankönyvtámogatás.

A jogosultság mértékének meghatározásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

  •                 egy főre eső jövedelem;
  •                 eltartottak száma;
  •                 gyermekét egyedül nevelő szülők;
  •                 munkanélküliség;
  •                 lehetőség szint egy tanuló csak egyféle címen kaphat támogatás.
Az igényjogosultság felmérést az osztályfőnök végzi.
A rendelkezésre álló pénzeszközök felosztása az igazgatóhelyettes koordinálásával a diákönkormányzat egyetértési jogának figyelembe vételével történik.

XIII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskolában heti 1 alkalommal egészségmegőrző szolgáltatás működik. Ellátását az iskolaorvos és a védőnő végzi. Az iskola valamennyi tanulója előzetes terv szerint orvosi vizsgálaton vesz részt. Az iskolaorvos szükség esetén megfelelő szakorvoshoz irányítja a tanulót. Az iskolában rendszeres az iskolafogászati szakrendelés. Az ellátás rendjét az igazgatóhelyettes koordinálja.
Az iskola dolgozóinak egészségi állapotát az üzemorvos évente egy alkalommal ellenőrzi.

1. A tanulóbalesetekkel összefüggő feladatok

A tanuló rosszulléte, balesete esetén az osztályfőnök vagy az órát tartó tanár intézkedik. A mentőláda az iskola titkárságán, és a tanári szobában van elhelyezve.
Szükség esetén a tanár intézkedik a tanuló orvosi rendelőbe történő eljuttatásáról, illetve helyszíni orvosi ellátásáról.
Súlyosabb esetekben a mentők értesítését az iskolatitkár kezdeményezi.
Elsősegélyt csak iskolaorvos, védőnő szakképzett tanár adhat. A három napon túl gyógyuló balesetet ki kell vizsgálni, a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak: kiskorú tanuló esetén a szülőnek.
A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi. A jegyzőkönyvet a munkavédelmi felelős készíti el.
Súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni az iskola fenntartójának.

2. Óvó-védő rendszabályok

A balesetek megelőzése érdekében a tanulóknak és az alkalmazottaknak tanév kezdéskor a munka és balesetvédelmi oktatást kell tartani.
Évente egyszer a dolgozók kötelező munkaegészségügyi vizsgálaton vesznek részt.
A tanórák közötti szünetek időtartamára az iskola tanári felügyeletet szervez.

XIV. Az intézményi hagyományok ápolása

1. Az iskola történeti hagyományai:

  •                 Évente 2 napos Teichmann -napok;
  •                 Iskolai évfordulók méltó megünneplése;
  •                 Iskolaújság kiadása;

2. A tanulók életével összefüggő hagyományok:

  •                 Karácsonyi, farsangi rendezvények;
  •                 Iskolai diáknap;
  •                 Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély;
  •                 Szülők - gyerekek - nevelők közös játékos sportrendezvényei;
  •                 Az iskolai gyermekszervezetek évenként ismétlődő rendezvényei;
  •                 Nyílt napok.

3. Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok:

  •                 A nyugdíjba vonuló dolgozóinak ünnepélyes búcsúztatása;
  •                 Pedagógus napi ünnepség;
  •                 Nőnapi ünnepség.

XV. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

1. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

  •                 a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért;
  •                 az iskola rendjének, tisztaságának megőrzésért;
  •                 a takarékos energia-felhasználásáért;
  •                 a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

2. A vezetőség az illetékesek bevonásával gondoskodik arról, hogy az iskola épülete, udvara, sportpályája a tanulmányi, nevelési és egészségügyi követelményeknek megfeleljen. Az iskola rendjéért és tisztaságáért az igazgatója felelős.
Az épület lobogóztatása a karbantartók feladata.

3. Az irodákba és a tanári szobákba csak a házirendben előírt módon mehetnek be a tanulók.

4. Az iskola helyiségei elsősorban az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak.

5. A tantermek, folyosók az iskola szellemének megfelelő ízléssel dekorálhatók.

6. Az előadótermekben, szaktantermekben csak szakirányú foglalkozások tarthatók. A tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak bent, a felszereléseket, műszereket csak a szaktanár irányításával használhatják.

7. A tantermekben délután elsősorban a tanórán kívüli szervezett tevékenységek lebonyolítása biztosítható. A termek egyeztetését az igazgatóhelyettes végzi.

8. A tornaterem és sportudvar használati rendjéért, a testnevelést tanító nevelő a felelős. A nyitvatartási rendtől való eltérés esetén köteles egyeztetni az igazgatóhelyettessel.
Amennyiben az iskola rendeltetés szerinti működését nem zavarja, a létesítmények - az igazgató engedélyével - meghatározott feltételek mellett, iskolán kívüli rendezvényekre is igénybe vehetők.

9. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelésit, eszközeit átvételi elismervény ellenében az igazgató engedélyével lehet elvinni.

10. A szertárak az igazgató által megbízott tanárok kezelik.
A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról, felelős megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért.

11. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra történő felhasználását (vetélkedők, diákrendezvények stb.) a diákönkormányzattal közösen egyeztetve az iskolavezetés engedélyezi felnőtt felügyelet mellett. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia.

12. Nem iskolai célra, ha az iskola rendeltetés szerinti működését nem zavarja, a nevelőtestület döntése alapján vehetők igénybe az intézmény létesítményei, helyiségei.

XVI. Katasztrófa -, tűz- és polgárvédelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely az iskolai foglalkozásokon és az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozásokon a nevelő - oktató munka és egyéb foglalkozások szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és alkalmazottjainak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
  • igazgató;
  • igazgatóhelyettes;
  • munkavédelmi és balesetvédelmi megbízott.
Tűz esetén amennyiben az iskolában tanulók is, tartózkodnak a Tűzoltóság által is szakmailag jóváhagyott tűzriadó terv szerint, kell eljárni.
Amennyiben az iskolában bombariadót kell elrendelni a teendők a következők:
Értesíteni kell a rendőrséget, a rendőrség értesíti a tűzszerészeket, az épületet a tűzriadó tervben foglaltaknak megfelelően ki kell üríteni.
A rendkívüli esemény jellegétől függően, annak észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez (a kiürítési terv alapján).  A kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére foglalkoztatást tartó vagy ügyeletet ellátó pedagógusok felelősek.
Az épületek kiürítését a kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell.  A gyakorlat megszervezéséért a munkavédelmi balesetvédelmi megbízott a felelős. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órák pótlásának időpontjáról a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató dönt.

XVII. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése

1.                A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola nevelő-oktató egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát.

2.                Szervezése:
A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzés előtt előre értesítik az ellenőrzésre kerülő felelősöket, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék.
A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre.

3.                Általános követelmények:
Az iskola belső ellenőrzésével szemben az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:
a.                Segítse az iskola feladatkörében az oktatás minél teljesebb kielégítését.
b.                Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól.
c.                Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet a társadalmi tulajdon védelmét.
d.                Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze.
e.                Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat..
f.                Segítse a vezetői utasítások végrehajtását.
g.                Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.

4.                Az ellenőrzést végzik:
  •                 az intézmény vezetője;
  •                 az igazgatóhelyettes;
  •                 a munkaközösség-vezetők;
  •                 munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján;
  •                 osztályfőnökök saját szaktárgyaikon, illetve osztályukon belül;
  •                 gyermekvédelmi felelősök
A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgatóhelyettes és az igazgató felé.

5.                Az ellenőrzés területei:
  •                 pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése;
  •                 időszakos, állandó kiemelt és speciális ellenőrzések;
  •                 tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések.

6.                formái:
  •                 óraellenőrzés;
  •                 foglalkozások ellenőrzése;
  •                 beszámoltatás;
  •                 eredményvizsgálatok, felmérések;
  •                 helyszíni ellenőrzések.

XVIII. A kiemelkedő munkáért járó kereset-kiegészítés szabályozása

Az átlagon felüli munkateljesítményért járó illetménykiegészítés fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
Az illetménykiegészítés egy tanítási évre, minden év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig állapítható meg, de lehetőség van a pótlék megadásának meghosszabbítására. Az illetménykiegészítés havi összegét a költségvetési törvény évente rögzíti, számítási alapja a költségvetési törvényben meghatározott összeg és a pedagógusok létszámának szorzataként adódik. Az igazgató az IMIP-ben található "Minősítő lapon" minősíti minden évben június 30-ig az intézményben dolgozókat. A "Minősítő lap"értékelése, a Közalkalmazotti Tanács tagjainak véleménye és a munkaközösség-vezetők csoportjának kollektív javaslata alapján az intézményvezető dönt a kereset-kiegészítés összegéről.
Az igazgató a kereset-kiegészítést differenciáltan állapíthatja meg. Tanévenként, nemcsak a határozatlan időre kinevezett pedagógusok részesülhetnek átlagon felüli munkateljesítményért járó illetménykiegészítésben. A minőségi bérezésre való jogosultság mérlegelésénél kizáró ok a fegyelmi büntetés az igazolatlan távollét az igazolatlan késés.

XIX. Az intézményben folyó reklámtevékenység

Az intézményben reklámtevékenység igazgatói engedéllyel történhet. A pedagógiai program és a helyi tanterv, valamint az éves munkaterv megvalósítását segítő tartalmak és programok reklámtevékenysége engedélyezhető.
A reklám megjelenését az iskolatitkárnál kell kérni és az igazgató három napon belül dönt.

XX. Az intézmény nyilvánossága

Az intézmény a nevelő-oktató munka zavartalanságának biztosítása mellett törekszik működését nyilvánossá tenni. Ezért bemutatókat, rendezvényeket és nyílt napokat szervez, melyekre meghívja a lehetséges érintetteket. (pl. leendő első osztályosok és szülei) és az érdeklődőket.
Az intézmény biztosítja a közérdekű adatok hozzáférhetőségét. Az intézmény működésének belső szabályzatai, így különösen a pedagógia program, az SZMSZ a házirend megtekinthetők az iskolatitkárnál, és lehetőség szerint az iskola honlapján.
Az intézmény a nyilvánosságot a személyes adatok védelmével összhangban gyakorolja.

XXI. Záró rendelkezések

A szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetőséges.

Kisvárda, 2010. április 21.




                                                                                                                                                Czap Jolán
                                                                                                                                                  igazgató



A szervezeti és működési szabályzatot és a diákönkormányzat 2010. április 8-ai ülésén megvitatta, véleményezte és egyhangú szavazással elfogadásra javasolta.

Kisvárda, 2010. április 8.



                                ………………………….                                                ………………………….
                                                DÖK titkár                                                                    DÖK segítőtanár


A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet nevében az SZMK 2010 .április 7-ei ülésén véleményezte és egyhangú szavazással elfogadásra javasolta.


Kisvárda, 2010. április 8.


                                                                                                                                …………………………….
                                                                                                                                        SZMK elnök


A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztésére, az SZMK és a  diákönkormányzat ajánlásával a nevelőtestület 2010.április 8-ai ülésén egyhangúlag elfogadta.

Kisvárda, 2010. április 8.



                …………………………….                                                                ……………………………….
                    jegyzőkönyvvezető                                                                      intézményvezető



Az intézmény fenntartója a Kisvárda Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Teichmann Vilmos Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát 2010…………………………………. ülésén jóváhagyta, az hatályba lépett, egyidejűleg a korábbi SZMSZ érvénytelenné vált.




                                                                                P.h.               


                                                                                                                                ……...                …………………………
                                                                                                                                  Fenntartó képviseletében


HÁZIREND


1.  Általános rendelkezések.

1.1 Az iskolai közösség életét a házirend szabályozza.
1.2 A házirendet a nevelőtestület állapítja meg a gyermekszervezetek ,az iskolaszék egyetértésével, a szülői munkaközösség véleményének kikérésével.
1.3 Az elfogadott házirend előírásai az iskolai közösség minden tagjára kötelezőek. A diákönkormányzat és szülői munkaközösség elősegíti és ellenőrzi megvalósulásukat.
1.4 A házirendet a tanulókkal a tanév első tanítási napján ,a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismertetni kell.
1.5 A házirend módosítását kezdeményezheti:
  • az intézmény vezetője
  • a nevelőtestület -többségi határozat alapján
  • a diákönkormányzat.
1.6 A házirend érvényes a módosításig, illetve új házirend készítéséig.
1.7 A szülők a házirendet az intézmény vezetőjénél, helyettesénél és az osztályfőnöknél tekinthetik meg.
1.8 Az osztálytermekben, az aulában a házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni.

2.                A tanulók jogai:

2. 1 választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül a pedagógiai program alapján
2. 2 a tanuló joga az iskola termeit, helyiségeit, berendezési tárgyait rendeltetésszerűen használni
2. 3 a műhely, a számítástechnikai tanterem, tornaterem használata csak tanári felügyelettel engedélyezett
2. 4 a szabadidő hasznos és célszerű eltöltése érdekében diákköri, sportköri szervezetekben vehet részt. A diákkör, sportkör létrejöhet, ha 25 tanuló kéri.
2. 5 a diákkörök - hasonlóan a diákönkormányzatok és gyermekszervezetek - használhatják az iskola helyiségeit a felnőtt segítővel történő egyeztetés alapján, saját felelősségükre
2. 6 tanulói jogok az első év megkezdésével érvényesíthetők, kivéve a létesítmény használatot. A beírt tanulók a nyári iskolai rendezvényeken (napközis tábor, sporttábor) használhatják az iskola helyiségeit.
2. 7 diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért, véleményezési jog gyakorlatához a diákönkormányzaton keresztül ha a tanulók 50 % - a igényli.
2. 8 Részt vehet az iskolarádió, diáksajtó működésében, véleményét kifejtheti.
2. 9 Indulhatnak iskolai, körzeti, megyei, országos vetélkedőkön, pályázaton.
Megyei szaktárgyi versenyre egy nap, országos szaktárgyi verseny döntőjére, nyelvvizsga felkészülésére két nap felkészülési időt vehetnek igénybe.
2.10                Javaslatot tehetnek egy nap tanítási nap nélküli munkanap programjaira, időpontjára. A
programot a nevelőtestület véleményezi és segíti.
3.                11 Tájékoztatást kapnak az intézmény működéséről, feladatáról.


A tájékoztatás módjai:                tájékoztató füzet útján;
faliújságon;
hirdetéseken;
köröző füzetben;
osztályfőnöki órákon.

3. A tanulók kötelességei:

A. A tanuló kötelességei általánosan:

3. 1 A tanuló legfontosabb feladata a tanulás. Órán fegyelmezetten viselkedik, magatartásával nem zavarja a tanítás menetét, rendjét.
A tanítási órán felkészülten, taneszközökkel, könyvekkel ellátva jelenjen meg a tanuló.
Az ellenőrzőt köteles minden tanuló magával hordani, az érdemjegyeket, beírásokat a szülőkkel aláírattatni.
3. 2 A tanítás előtt, szünetekben, a délutáni foglalkozások előtt és közben az iskola területén köteles tartózkodni, az utcára kimenni csak nevelői engedéllyel lehet.
3.3 Egészségvédelmi, baleset - megelőzési előírások maradéktalan betartása, társai testi épségének megóvása. Minden tanulói év első osztályfőnöki óráján megtartott baleset - megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások alapján használják az iskolai eszközöket. Fizika, kémia órákon a vegyszerhasználat szabályait el kell sajátítani. Testnevelés órán sportcipő, tornaszerek használata a testnevelő tanár által meghatározottak szerint.
                A műhelyben a technika tantárgy munkavédelmi előírásai a mérvadók.
3. 4 Baleset, sérülés esetén azonnal jelezze az órát tartó tanárnak, vagy ügyeletes nevelőnek.
3. 6 Az órakezdés után 15 perccel érkező tanulónak kötelessége a késést igazolni.
                Egy tanítási évben három napot igazolhat a szülő.
                A tanuló a mulasztásáról szóló igazolást, a mulasztást követő három napon belül az osztályfőnöknek adja le.
3. 7 Fegyelmi vétségnek számít minden olyan cselekedet, amely:
  • mások és saját maguk épségét veszélyezteti (dohányzás, kábítószer fogyasztása, terjesztése, petárda birtoklása stb.)
  • támadó agresszivitás: bántalmazás, verekedés, zsarolás, megszégyenítés
  • szándékos károkozás, rongálás, lopás, felnőttekkel szembeni tiszteletlenség.
3. 8 Az iskola berendezési tárgyaiért, a tanítási órán a tanulóra bízott szemléltető eszközökért, felszerelésekért felelőséggel tartozik. Szándékos rongálás esetén vagyoni kártérítési felelősség terheli.
3. 9 Az osztálytermek ízléses dekorációjáért, rendjéért mindenki felelőséggel tartozik.
3. 10 Váltócipő használata őszi, téli időszakban kötelező.
3. 11 Tíz óra igazolatlan mulasztás esetén: az oktatási intézmény értesíti az illetékes Jegyzőt és a szülőt a mulasztásról. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója felkeresi a családot, és felajánlja a segítségét a hiányzások megszüntetése érdekében.
Harminc óra igazolatlan mulasztás esetén: a Gyermekjóléti Szolgálat családlátogatója ismételten látogatást tesz a családnál. Ez az utolsó lehetősége a szülőknek, hogy pozitív irányba válltoztasson a helyzeten és biztosítsa gyermeke rendszeres iskolába járását.
Ötven óra igazolatlan mulasztás esetén a Jegyző azonnali hatállyal felfüggeszti a családi pótlék folyósítását, és automatikusan védelembe veszi a gyermeket, és a családi pótlék kezelésére eseti gondnokot jelöl ki.

B. Jutalmazási - Fegyelmező eljárások

A jutalmazás legyen megérdemelt, serkentő hatású és kiemelkedő teljesítményért adható.

A tanuló jutalmazása:
                                                                Tanítói, szaktanári dicséret;
                                                                Osztályfőnöki dicséret;
                                                                Igazgatói dicséret;
                                                                Nevelőtestületi dicséret;
                                                                Béres Ösztöndíj;
                                                                Teichmann plakett.

A kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismerheti az iskola. A dicséretes tanulók könyvjutalomban részesülhetnek.

Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. A büntetés legyen nevelő hatású, az elkövetett cselekménnyel arányos, időszerű.

A tanuló büntetése:
                                                                Tanítói, szaktanári figyelmeztetés;
                                                                Osztályfőnöki figyelmeztetés;
                                                                Osztályfőnöki megrovás;
                                                                Igazgatói figyelmeztetés;
                                                                Igazgatói megrovás;
                                                                Fegyelmi eljárás.

                                C.  A hetesek feladatai:

                               
  • a hiányzók jelentése,                               
  • gondoskodik a tábla és az osztályterem tisztaságáról,                               
  • óraközi szünetekben szellőztet, védi a köztulajdont, társai felszerelését,                               
  • felügyelet nélkül a tanteremet nem hagyhatja el,
  • utolsó óra után a terem tiszta állapotú átadás - átvétele a napköziseknek, illetve tanulószobásoknak,
  • ha csengetés után 10 perccel a nevelő nem jelenik meg, jelezni kell az igazgatói irodában.

4.                Az iskola rendje

4. 1 A tanulók az iskolába érkezve háromnegyed nyolckor sorakoznak az udvaron vagy a zsibogóban, elmondják a Himnuszt vagy a Szózatot, és fegyelmezetten vonulnak be a tanterembe, csendben készülnek az órára.
4. 2 A tanteremben belépő nevelőt felállással köszöntik a tanulók.
4. 3 Tanítási órák végeztével a tanulók elhagyják a termet. A teremben csak a mindenkori hetes tartózkodhat.
4. 4 Az óraközi szünetekben a tartózkodási helyet az ügyeletes nevelők határozzák meg. A nevelőket segítik a két ügyeletes tanuló. Az ügyeletes beosztásáról az osztályfőnök gondoskodik.
4. 5                A csengetés időrendje:
               
                               
Óra                Becsengetés                Kicsengetés                Szünet ideje
1.                8. 00                8. 45                10 perc
2.                8. 55                9. 40                20 perc
3.                10. 00                10. 45                10 perc
4.                10. 55                11. 40                10 perc
5.                11. 50                12. 35                10 perc
6.                12. 45                13. 30                10 perc


4. 6 A gyülekező idején az iskola előtt az utcán nem tartózkodhat tanuló.
Délutáni foglalkozásra kitűzött idő előtt 15 perccel korábban kell megjelenni.
4. 7 17 óra után a tanulók csak rendezvény esetén nevelői felügyelettel tartózkodhatnak az iskola területén
4. 8 Tanítási napokon a tanulók tiszta, szolid ruházatot viseljenek. Iskolai ünnepségeken az alkalomhoz illő (fehér blúz vagy ing, sötét szoknya vagy nadrág és sötét cipő) öltözetben való megjelenés kötelező.
Feltűnő, ízléstelen, színes körömlakk, arc-hajfestés tilos!
Percing, fiúknál fülbevaló használata az iskola területén és tanítási időben nem megengedett!
4. 9 A tanulók értékes tárgyakat (fényképezőgép, walkman, mobiltelefon, híradástechnikai eszközök) az iskolába ne hozzanak, mert az iskola felelősséget nem vállal.
A mobiltelefon használata tanítási órán, iskolai foglalkozáson tilos, ki kell kapcsolni!
A tanulók körében bármilyen áru cserélése, adás - vétele tilos.
4. 10 Az iskola felszereléséért minden tanuló anyagilag felelős. A rongálásból eredő károkat annak okozója köteles megtéríteni.
4. 11 Kötelesek a nevelőt köszönteni, előzékeny, udvarias magatartást tanúsítani, tanulótársaival barátságos hangnemben társalogni, sportszerűen játszani, kölcsönösen tiszteletben tartani egymást.
4. 12 A tanulók az utcai közlekedésben törekedjenek a közlekedési szabályok betartására.

Pedagógia Program



A TEICHMANN VILMOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETÉNEK PEDAGÓGIA PROGRAMJA



               

Mottó:  "Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére
és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."

(Szent - Györgyi Albert)




ISKOLÁNKRÓL


  • Bevezető -

Az iskola története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézeti emberek együttélésének gyakorlására.

Iskolánk fenntartója Kisvárda Város Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: a tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását., ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni, emberséget és tudást adni a felcseperedő fiataloknak.



A NÉVADÓ JELENTŐSÉGE



Névadónk, Teichmann Vilmos a nyírségi táj jellegzetes növényeinek nemesítésével foglalkozott. Tudományos munkássága, a tudóskutató szívóssága, kitartása, a kisvárdai kutatató telep létrehozása, fenntartása, a tudomány és gazdaságszervező ember eredményessége önmagában is alkalmassá teszi egy oktató-nevelő intézmény idea és eszményképévé. Így együtt munkásságának megismerése és oktatás számára történő felfedezése újabb impulzusokat adhat városunk, iskolánk, vagy a nemesítés területén dolgozók számára.
Nemesítő munkájának eredményeit a "kisvárdai" jelző teszi számunkra még szebbé és tartalmasabbá. Ez által vált a kutató lokálpatriótává, tevékenysége követendő példává. Tudására, szerénységére jellemző, hogy a növénynemesítés szép, de sok türelmet, lemondást igénylő munkáját nem híres egyetemi kutatóközpontban, hanem a Nyírség mostoha természeti adottságú területén, az általa szervezett kísérleti telepen végezte. Fáradtságot, erőt, sokszor egészséget sem kímélő munkája mindig célirányos és előre tervezett volt. Bizonyította, hogy a gyenge minőségű homoktalajon is lehetséges a kedvezőtlen termőhelyi adottság kompenzálása. Nemcsak kutató, hanem fáradhatatlan szervezője, oktatója volt tevékenysége megismertetésének.
A tudós magatartás formái, mint a kitartás, a szívósság, türelem, lemondás a ma pedagógusának is jelszava lehet. A kutatói, az emberi magatartása erőt adhat a ma oktató-nevelő munkát vállalóknak, erkölcsi biztatást, hogy a szegény Nyírség szinonimájára a nehéz körülmények között történő oktatás-nevelés felvirágoztatásán fáradozzunk.
Tanulóink példát meríthetnek a Kisvárdához történő ragaszkodásból, kötődésből, hazaszeretetre, természetszeretetre kapnak gyakorlati leckét a tudós magatartásából, gyakorlatias szemléletéből, élethívatásból. Célirányosság, tervszerűség, sikerorientáltság, eredményesség, vállalkozói kedv a ma fiatalságának lényegi kérdései.
Teichmann Vilmosra emlékezve nem teszünk mást, mint tovább visszük a gyakorlatban a ránk (is) testált, nem kis tudományos, emberi, kutatói, oktatásszervezői hagyatékát. Büszkék lehetünk rá, hogy ilyen nemes de nehéz feladatot örököltünk-vállaltunk!


A névadó tisztelete kötelez.
















A.  NEVELÉSI PROGRAM:




I .  PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

  • iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása


A Teichmann Vilmos Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1.  Iskolánkban olyan légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:
"                a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
"                a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
"                a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
"                minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
"                az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:
  • a tanuló és tanuló,
  • a tanuló és nevelő,
  • szülő és nevelő,
  • nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:
"                a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
"                iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre,
a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák
a  tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat
szűkebb és tágabb környezetükben,
"                az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
"                fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,
"                szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
"                törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
"                segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat.
"                törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására
"                szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretet.


3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:
"                rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
"                igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,
"                ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel.
"                nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.


4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

"                humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó
"                becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
"                képes a problémák érzékelésére és megoldására,
"                gyakorlatias,
"                képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
"                jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
"                van elképzelése a jövőjét illetően,
"                öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
"                ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
"                képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
"                tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
"                képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,
"                a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
"                ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
"                a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
"                ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
"                ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola társadalom) együttélését biztosító szabályokat,
"                ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
"                viselkedése udvarias,
"                beszéde kultúrált,
"                társaival együttműködik,
"                szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
"                képes szeretetet adni és kapni,
"                szereti hazáját,
"                megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
"                szellemileg és testileg egészséges, edzett,
"                egészségesen él,
"                szeret sportolni, mozogni,
"                megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

5. Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének.

6. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek és tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez. Sajátos nevelési igényű gyerekek tanulási zavarait szakszerűen kezeljük, speciális foglalkozását biztosítjuk.

7. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési - szövegalkotási, matematikai - logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya - építési, idegen nyelvi, valamint az infrakommunikációs technológiákat.

8. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember és természet; földünk - környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport.














        II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA 
    CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI


Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1.                Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2.                Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

3.                Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).
Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

4.                Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5.                A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
6.                Kultúrált magatartás és kommunikáció közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem.

7.                Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

8.                A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

9.                A szülőföld és Magyarország megismerése, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

10.                A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

11.                Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete.
Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tisztelete.
Az emberek egyenlőségének elismerése.
Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegíti. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.



Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.


Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

                                Közvetlen módszerek                Közvetett módszerek



                1. Szokások kialakítását
célzó, beidegző
módszerek.
               
  • Követelés.
  • Gyakoroltatás.
  • Segítségadás.
  • Ellenőrzés.
  • Ösztönzés.                - A tanulói közösség
tevékenységének
megszervezése.
  • Közös (közelebbi vagy
távolabbi) célok kitűzése,
elfogadtatása.
  • Hagyományok
kialakítása.
  • Követelés.
  • Ellenőrzés.
  • Ösztönzés.


                2. Magatartási modellek
bemutatása,
közvetítése.                - Elbeszélés.
  • Tények és jelenségek
bemutatása.
  • Műalkotások bemutatása.
  • A nevelő személyes
példamutatása.                - A nevelő részvétele a
tanulói közösség
tevékenységében.
  • A követendő egyéni és
csoportos minták
kiemelése a közösségi
életből.




                3. Tudatosítás
(meggyőződés
kialakítása).                - Magyarázat, beszélgetés.
  • A tanulók önálló elemző
munkája.                - Felvilágosítás a
betartandó magatartási
normákról.
  • Vita.

Nevelési céljaink megvalósítását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat 
sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik
évfolyam végén:

  •                 minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés- oktatás kerettanterveiben
meghatározott továbbtanulás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy
                tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények
teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
  •                 rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és
jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
  •                 ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.



III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
      PEDAGÓGIAI FELADATOK


          Elméleti bevezető
A személyiség olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, "én tudata" birtokában többé -kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát.

A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye és ezek eredője. Az emberbe az adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben, azok kódjában benne van. A környezeti hatások - társadalom, nevelőintézmények, család - befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása.

Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelési hatások irányításával és hatékonyságuk fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat. A nevelő hatások forrásai a nevelési tényezők: a felnőtt tekintélyi személyek, a feladatok és a kortársi interakciók. a nevelési tényezőktől eredő nevelő hatásokat orientálják és optimalizálják a nevelési módszerek, de alkalmazásuk végső célja és eredménye a személyiség formálása.
A nevelő hatások a tanulók tevékenységének folyamatában v. ehhez csatlakozva jelennek meg, így a nevelési módszerek is ebben a keretben kerülnek alkalmazásra. A fentieknek megfelelően a nevelési módszereket a neveléselméleti szakirodalom ált. v. hatásszervező, v. személyiségformáló funkciók alapján osztályozza, ill. gyakran vegyítve érvényesíti azt a két osztályozási szempontot.
Ha a nevelési tényezőkkel, valamint az ösztönző - reguláló személyiségbeli képződményekkel koordináltan próbáljuk a nevelési módszerek főbb csoportjait meghatározni, akkor a következő főbb módszercsoportok állhatnak össze, a hatásszervező funkciók szerint:

  • a) közvetlen nevelési módszerek (a felnőtt tekintélyi személyek nevelő hatásainak
orientálására);
  • b) közvetett nevelési módszerek (a feladatok és a kortársi interakciók nevelő
hatásainak megszervezésére).

Személyiségformáló funkciók szerint:

a) szokásformáló eljárások:
1. A beidegzés közvetlen módszerei (a követelés módszere; a gyakoroltatás módszere; a segítségadás módszere; az ellenőrzés módszere; az ösztönzés módszere);
2. A közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezésének módszerei (önkormányzati feladatok megszervezésének módszerei; a fizikai munkafeladatok megszervezésének módszere; a tanulmányi feladatok megszervezésének módszere);

b) a példakép-eszménykép formálásának módszerei:
1. a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei (az elbeszélés módszere; a tények és jelenségek bemutatásának módszere; a műalkotások bemutatása; személyes példaadás);
2. a modell-közvetítő kortársi interakciók megszervezésének módszerei (a nevelő személyes részvétele a közösségtevékenységében; pozitív csoportos és egyéni minták kiemelése a közösség életéből);

c) meggyőződés-formáló eljárások:
1. a tudatosítás közvetlen módszerei (előadás, magyarázat, beszélgetés; a tanulók önálló elemző munkája);
2. a felvilágosító interakciók megszervezésének módszerei (a közvetett felvilágosítás módszere; a vita módszere; drámapedagógiai módszerek).

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle  iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1.                A tanulók erkölcsi nevelése.
Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2.                A tanulók értelmi nevelése.
Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.


3.                A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolat fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4.                A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelem kialakítása.

5.                A tanulók akarati nevelése.
Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felkeltése.
A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6.                A tanulók nemzeti nevelése.
Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete ápolása, megbecsülése.
A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7.                A tanulók állampolgári nevelése.
Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Így kialakítsa a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8.                A tanulók munkára nevelése.
Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9.                A tanulók testi nevelése.
Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.


A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk:
a.)                az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)
b.)                segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)
c.)                egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)
d.)                a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)





IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS
      FELADATOK


A tanulók személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban
egyrészt, a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg,
másrészt, közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1                A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2                A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magtartáshoz a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.

3                Az önkormányzás képességének megszervezése.
Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni a cél elérésért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4                A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5                A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.







V. AZ ISKOLAI ÉLET SAJÁTOSSÁGAI
1.                Az iskolában a szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanévzáró ünnepélyt a ballagással összevontan tartjuk.
2.                Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig tart nyitva.
3.                Nyitva tartás: 730-tól 17-ig.
730-745 között a tantermekben tartózkodnak a tanulók.
745-kor gyülekezés az udvaron, rossz idő esetén a zsibogóban.
800-kor kezdődik a tanítás.
4.                A tanítási órák időtartama: 45 perc.
Csengetési rend:               
                                                    8oo - 845
    855 - 940
    1000 - 1045
    1055 - 1140
1150 - 1235
1245 - 1330
Óraközi szünetben - a tízóraizás kivételével - a tanulók az udvaron, rossz idő esetén a zsibogóban tartózkodnak.
A tanítási órák rendjét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza.
730-tól 1630-ig nevelői és tanulói ügyeletesek felügyeletet látnak el.
5.                Heti rend készül: órarend felsősöknek
a szabadidős program beosztása
a szakkörök beosztása
a hittan tanítás rendszere
tömegsport és énekkar
Negyedévenként: szülői értekezletek osztályszinten
        szülői fórumok
Félévenként: összevont szülői értekezlet
fogadóórák
pedagógus továbbképzések
nevelési értekezletek
nyílt napok
rendezvényterv
megemlékezések terve
Szükség szerint: iskolai vezetőségi ülések, de legalább 2 havonta
      diáktanács vezetőivel konzultáció
      feladat egyeztetések
      rendezvények előkészítése
6.                Ünnepségek:
tanévnyitó
október 6. (Aradi vértanúkról való megemlékezés)
október 23.(Nemzeti ünnep)
karácsonyi ünnep
farsang
március 15. (Nemzeti ünnep)
Anyák napja
Teichmann - napok
gyermeknap
tanévzáró,ballagás
VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A
      KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK
      MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI
      RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK


1.                A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a.)                A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
b.)                A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
c.)                Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis, az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

2.                Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

a.)                Hagyományőrző tevékenységek
Fontos feladat az iskola névadójának, Teichmann Vilmos emlékének ápolása.
Ezt szolgálja az évenkénti Teichmann napok rendezvénye.
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk nemzeti ünnepeink évfordulóján (március 15.-én, október 6.-án, október 23.-án), karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

b.)                Diákönkormányzat
A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

c.)                Napközi otthon, tanulószoba.
A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-5. évfolyamon napközi otthon, a 6. évfolyamon tanulószoba működik.

d.)                Diákétkeztetés
A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény, az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjak ellenében.

e.)                Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Az 1-3. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy felzárkóztató órát szervezünk.
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

f.)                Iskolai sportkör
Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
g.)                Szakkörök
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola vezetése dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

h.)                Versenyek, vetélkedők, bemutatók
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

i.)                Tanulmányi kirándulások
Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhet, amennyiben a szülők kérik és a kirándulás költségeit fedezik.

j.)                Erdei iskola
A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

k.)                Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

l.)                Szabadidős foglalkozások
A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

m.)                Úszásoktatás
A 3. és 4. osztályosok heti 2 órában, a tanuszodában úszásoktatáson és gyakorláson vesznek részt.

n.)                Iskolai könyvtár
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

o.)                Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

p.)                Hit- és vallásoktatás
Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

3.                A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
"                szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;
"                az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
"                a felzárkóztató órák;
"                a napközi otthon;
"                a tanulószoba;
"                a felzárkóztató foglalkozások;
"                a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai;
"                a családlátogatások;
"                a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

4.                A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

"                az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
"                a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása;
"                a tehetséggondozó foglalkozások;
"                az iskolai sportkör;
"                a szakkörök;
"                versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
"                a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
"                az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
"                a továbbtanulás segítése.

5.                A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:
a.                A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
b.                Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

"                a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
"                családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
"                a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
"                segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
"                a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,
"                tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c.  Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszűntetésére.
A  gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni,  megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
"                fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit,
"                meg kell keresni a problémák okait,
"                segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
"                jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d.  A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
"                nevelési tanácsadóval,
"                gyermekjóléti szolgálattal,
"                családsegítő szolgálattal,
"                polgármesteri hivatallal,
"                gyermekorvossal,
"                továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.


6.                Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:

"                kis létszámú első osztály (fenntartó engedélye alapján)
"                egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
"                napközi otthon;
"                tanulószoba;
"                az egyéni foglalkozásokon fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus szakszerű ellátást biztosít az NSI-s tanulók számára,
"                felzárkóztató foglalkozások a tanulási, beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulók részére;
"                az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
"                a továbbtanulás irányítása, segítése.


7.                Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

"                a kis létszámú első osztály (fenntartói engedély alapján)
"                az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
"                a nívócsoportos oktatás;
"                a felzárkóztató órák;
"                a napközi otthon;
"                a tanulószoba;
"                a diákétkeztetés;
"                a felzárkóztató foglalkozások;
"                az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
"                a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
"                a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
"                a családlátogatások;
"                a továbbtanulás irányítása, segítése;
"                az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;
"                a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;
"                az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;
"                szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

8.                A jutalmazás formái és fokozatai:
Formái:
"                dicséretek,
"                oklevél,
"                könyvjutalom,
"                Béres Ösztöndíj 8. osztályos tanulónak.

Fokozatai:
"                szaktanári dicséret (szóbeli, írásbeli),
"                osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli),
"                diák-önkormányzati dicséret (szóbeli, írásbeli),
"                igazgatói dicséret (szóbeli, írásbeli),
"                nevelőtestületi dicséret.

Jutalmazás feltételei:

"                szaktanári: kiemelkedő iskolai, városi, megyei versenyen való szereplésért.
"                diák-önkormányzat a meghirdetett versenyek helyezettjeinek.
"                igazgatói: megyei országos szintű tanulmányi versenyekért,
"                kimagasló közösségi munkáért,
"                1-4. osztályban a városi szervezésű versenyek első helyezéséért.
"                nevelőtestületi: folyamatos, kiváló tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért
"                Teichmann plakett a kiválóknak.



VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK
        EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

1.                A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
"                az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
"                a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
"                az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2.                A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

3.                A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

4.                A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
"                az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
"                az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

5.  A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a.                Családlátogatás
Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése,
illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

b.  Szülői értekezlet
Feladata:
"                a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
"                a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
"                az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
"                a helyi tanterv követelményeiről,
"                az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
"                saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
"                a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
"                az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
"                a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé

c.    Fogadó óra
        Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen
keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

                    d.  Nyílt tanítási nap
Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató
munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák
lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség
iskolai életéről.

                    e.  Írásbeli tájékoztató
                          Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányával vagy
                          magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai
                          vagy osztályszintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.


VIII. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI,
        ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE


A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését,
a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

Ellenőrzés, mérés

1.                Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.

2.                Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógia programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente
     
  • az iskolai munkaterv részeként -összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.

3.                A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti:
a)                pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők,
b)                tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók, szakértők.

4.                A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:
a)                A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:
"                A tanár-diák kapcsolata, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.
"                A szülőkkel való kapcsolattartásra.
"                A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek:
==>                A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.
==>                A tanítási óra felépítése és szervezése.
==>                A tanítási órán alkalmazott módszerek.
==>                A tanulók ellenőrzése, értékelése.
==>                A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán.
==>                Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.
==>                A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.
"                Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése.
"                A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre.
"                A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.
"                A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására.
"                A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.
b)                A tanulók iskolai munkáján belül:
"                A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira.
"                A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes
      tantárgyakból nyújtott teljesítményre.
"                Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre.
"                A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

5.                A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján.

6.                A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.

7.                Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként:

a.)                A pedagógusok körében
"                Az iskolai klíma vizsgálata. (Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató.
"                A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén) Felelős: igazgató.

b.)                A szülők körében; a szülői elégedettség mérése:
"                Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök.
"                Kérdőíves módszerrel a 2. a 4., a 6., és a 8. évfolyamon (háromévente) Felelős: igazgató.

c.)                A tanulók körében
A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:
"                Szociometriai vizsgálat a 4., a 6., és a 8. évfolyamban (évente).
      Felelős: osztályfőnökök.
"                Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban. (évente) Felelős: osztályfőnökök.
"                A tanulók alapvető személyiségvonásának mérése az 5. és a 8. évfolyam elején. (évente) Felelős: osztályfőnökök.
A helyi tanterv követelményeinek tejesítését vizsgáló mérések:
"                Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárást követően követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok.
"                Az alsó tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók.
"                Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok:
==>                Olvasás, szövegértés: a 2. a 4. az 5. és a 7. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők.
==>                Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente. Felelős: matematika szakos nevelők.
==>                Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 7. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők.

d.)                A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik évfolyamon valamennyi tanulásra kiterjedően.
Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott méréséket a Hivatal (OKÉV) szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával.

Értékelés

1.                Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.

2.                A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére.

3.                Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka értékelése a következő területekre terjed ki:
"                Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére,
"                A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére,
"                A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére,
"                A tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére.

4. a.) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízás lejártakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli.

    b.) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:
"                Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai).
"                A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tárgyi szakmai anyagok).
"                A Tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).
"                A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók).
"                A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása).
"                Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).

5. a) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő  szempontok  alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a nevelő,  munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban - az érintett nevelő kérésére azonban írásban - végzi.

      b) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai:

Az óra célja és tartalma:
"                Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját?
"                Illeszkedett-e a tanórán az éves, illetve a témaköri tervezésbe?
"                Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól?
"                Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e
==>                a szakmai (pedagógiai) szempontoknak,
==>                a tudományosság elvének,
==>                a tanulók életkori sajátosságának?

Az óra felépítése és szervezése:
"                Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak?
"                Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása?
"                Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat?
"                Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális csoportos, egyéni tevékenység)?
"                Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai?

Az órán alkalmazott módszerek
"                Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)?
"                Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk?
"                Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? Koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.)
"                Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre?
==>                Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli?
==>                Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán?
==>                Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez?
"                A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását?
"                Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása?
"                Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak?

A tanulók munkája és magatartása
"                Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem?
"                Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya?
"                Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága?
"                Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?)
"                Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel?
"                Milyen a tanulók kapcsolata egymással?

                A nevelő munkája, egyénisége, magatartása
"                Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése?
"                Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző?
"                Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését?
"                Jellemzi-e a nevelőt a felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély?
"                Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai?
"                Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel?
"                Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét?
"                Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán?
Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő?
"                Milyen a tanterem rendje, tisztasága?

Az óra eredményessége
"                El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt?
"                Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről?
"                Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő?
"                Milyen értékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása,
"                szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.)
"                Adott-e tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?

c) A pedagógusok munkájának értékelése

A tanulók tanórán kívüli foglalkozása.
"                Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
"                Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
"                A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös programok szervezése, segítése, részvétel).
"                Az iskolai diákönkormányzat működésében való aktív részvétel, a diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
"                A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
"                Az diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelete.
"                Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel.
"                A tehetséges tanulók gondozása.
"                Iskolai, tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel.
"                A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása.
"                A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében.
"                Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
"                Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelő munkacsoportokban.
"                Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
"                Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
"                Továbbképzésekben való részvétel, önképzés.
"                A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit.
"                A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak.
"                Az iskolai munka eredményességének javítása.
"                Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége.
"                Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás.
"                Az iskolai alapítvány működésének segítése.
"                Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció).

                          Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások.
"                Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.)
"                A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának beilleszkedésének segítése.
"                Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életébe (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel)

                          Az iskola képviselete.
"                Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése.
"                Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban.
"                Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe.
"                Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel.
"                Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport stb. életében.

                        Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala.
"                Előzetes felkészülés a tanítási órán.
"                A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke.
"                A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés.
"                A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján.
"                A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán.
"                A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)?
"                A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola).

A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.
"                Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása.
"                A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége.
"                A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás.
"                Gyermekvédelmi feladatok ellátása.

                      A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése.
"                Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.).

                      A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival.
"                A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnökök a szaktanárokkal, napközis nevelővel).
"                csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással.

                    Személyes példamutatás.
"                A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit.
"                Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára.

                  Munkafegyelem, a munkához való viszony.
"                A munkaköri kötelességek teljesítése.
"                A tanítási órák pontos és eredményes megtartása.
"                Az ügyeleti munka pontos és eredményes megtartása.
"                Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak pontosság).
"                A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
"                A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű.

                    Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és                                    végrehajtásában.
"                Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény.
"                Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért.

A vezetői feladatok ellátása.
"                A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés.
"                A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért?

Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal.
"                Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban.
"                A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre.
"                Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé.
"                Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.

A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése.
"                A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje.
"                A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése.

Szakmai felkészültség.
"                Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.)
"                Az iskolában használható szakképesítések száma.
"                Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga.
"                Tudományos fokozat.
"                Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése.
"                A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál.
"                Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is.
Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók, eredményes fejlesztése.
"                A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon.

A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei.
"                A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények.

6. a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök  minden tanév végén írásban értékelik.
b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésének  szempontjai:
˘                Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).
˘                Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).
˘                A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
˘                Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése).
˘                Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).
˘                A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel).
˘                A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
˘                Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
==>                Milyen változások történtek?
==>                Milyen új problémák jelentkeztek?
==>                Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

7.                a) A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban - értékelik.
b) Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait az alábbi szempontok alapján írásban minden tanév végén értékelik.
˘                A tanuló
==>                Fegyelme:
"                Koncentrált, kitartó, rendezett,
"                Kevéssé tartós, nem rendszeres,
"                Képtelen a figyelemkoncentrációra,

==>                Megértése, felfogásmódja:
"                Gyors és biztos,
"                Lassú, de biztos,
"                Lassú és bizonytalan,
"                Gyors, de felszínes.

==>                Emlékezése:
"                Könnyen, értelmesen jegyez meg,
"                Könnyen, mechanikusan jegyez meg,
"                Rosszul, nehezen jegyez meg.

==>                Megfigyelőképessége:
"                Átfogó, lényegre irányuló,
"                Egy területen alapos,
"                Erősebb irányításra szorul.

==>                Munkatempója:
"                Gyors,
"                Normál,
"                Lassú.

==>                Fegyelmezettsége:
"                Önmaga fegyelmezésére képes,
"                Passzivitásból, félelemből fegyelmezetlen,
"                Fegyelmezetlen, rendbontó.

==>                Gondolkodása:
"                Fejlett kombinatív készség, logikus következtetés,
"                Irányításra szorul, kissé lassú
"                Összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldásra nem képes.

==>                Érdeklődése:
"                Sokoldalú, tartó,
"                Egyoldalú, tartós,
"                Kialakulatlan, változó.

==>                Tanulásmódja:
"                Könnyen, értelmesen, eredményesen tanul,
"                Nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul,
"                Nehezen, kevés eredménnyel tanul.

==>                Kifejezőkészsége:
"                Szóban fejlett, pontos,
"                Írásban fejlett, pontos,
"                Nehézkes, pontatlan.

==>                A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában
"                Törekvő, készséges, megbízható, gondos,
"                Hangulata szerint változó, felületes,
"                Megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülő.

==>                Társaival szemben:
"                A segítőkész, barátságos, együtt érző, nyílt,
"                Fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív,
"                Érvényesülésre törő, őrző, uralkodni vágyó.

==>                Önértékelése:
"                Megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom
"                Szélsőségesen felértékelő, túlzott magabiztosság,
"                Az önbizalom hiánya, belső gyengeség.


==>                Érzelmi élete:
"                Vidám, lelkes, optimista, lobbanékony,
"                Kiegyensúlyozott, tartózkodó,
"                Szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő.

==>                Akarati vonások:
"                Kitartó, szava álló, állhatatos,
"                Változó szorgalmú, biztatást igénylő,
"                Akarati erőfeszítésekre nem képes.

==>                Reagálása jutalmazásra és büntetésre:
"                Tartósan, mélyen érinti, eredményes,
"                Kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony,
"                Elhárítja, önigazolást keres, menti magát.


c) A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza.

Minőségbiztosítás


          1. Az iskolánkban folyó minőségbiztosítási tevékenység célja a Belső Gondozási Rendszer holland tapasztalatainak hasznosítása intézményünkben.
            2. Működés alapvető feladata az iskolai partnerek (elsősorban: tanulók, szülők, pedagógusok, és fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú működés alapja ugyanis az a - nevelőtestületünk által is vallott - felfogás, mely szerint az oktatásszolgáltatás, tehát a pedagógusoknak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelőtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülőkre, tanulókra, a fenntartóra. Pedagógusainknak - akik részt vesznek intézményünk céljainak meghatározásában, tevékenységének megszervezésében - egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelőtestület csak ez alapján határozhat el különféle változtatásokat iskolánk nevelő-oktató munkájára vonatkozóan. E változások alapvető célja partnereink elégedettségeinek növelése.
Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok előírásaira is.

3. 2004. május 26-án az Alkalmazotti közösség elfogadta az intézmény Minőségirányítási programját és felterjesztette jóváhagyásra a munkáltatóhoz.

4. A 2006 évi LXXI. Törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról a 40. § (11) bekezdése rendelkezik az "Intézményi Minőségirányítási Program" (MIP) kiegészítéséről.
A módosítás új elemeket fogalmaz meg.
A kiegészítés fejezetei:
I. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje.
II. A teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolata.
III. Az IMIP tanévenkénti értékelése:
a.) A nevelőtestület, a szülői szervezet véleményének kikérésével értékeli a Minőségirányítási Program végrehajtását az országos mérés és értékelés figyelembe vételével.
b.) Az értékelés alapján intézkedési terv készítése, melynek során közelebb kerülnek egymáshoz az intézmény szakmai célkitűzései és működési folyamata.
c.) A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését, a javasolt intézkedéseket megküldjük a fenntartónak.

2007. május 10-én a Teichmann Vilmos Általános Iskola Alkalmazotti Közössége elfogadta és módosította a Minőségirányítási Programot.
Az IMIP felülvizsgálata minden tanév végén a tanév végi értékelések, eredmények alapján történik

IX. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK
      KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI


1.                Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).
2.                Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
3.                A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

4.                A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
"                A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
"                Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
"                A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
"                A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.

5.                Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.


X. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI


1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben maghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulóknak a továbbtanuláshoz.
3. Ha a tanuló a 2-8.  tanév végén valamilyen tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet..



4. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:
2-4 évfolyam:  magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.
5-6 évfolyam:  magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika,
természetismeret.
7-8 évfolyam:  magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika,
biológia, kémia, földrajz.
  5. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja.
  6. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak  osztályozó vizsgát kell tennie ha:
"                Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
"                Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
"                Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
"                Magántanuló volt.


XI. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK
      ELVEI


1.                Iskolánk a beiskolázási körzetből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
2.                Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét.
3.                Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:
"                A gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
"                A szülő személyi igazolványát;
"                A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
"                A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
"                A gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
"                Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
4.                A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:
"                A tanuló anyakönyvi kivonatát;
"                A szülő személyi igazolványát;
"                Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
"                Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5.                A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti.
6.                Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
7.                Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülők kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
8.                Ha a körzeten kívül tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3, 5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

XII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI)
      FELKÉSZÜLÉSRE ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI
      FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS
      KORLÁTAI.

A házi feladat célja a tanórai tananyag elmélyítése, gyakorlása. A házi feladat függ a tantárgy jellegétől, az ismeretanyagtól és az adott osztálytól.

Alapelvei:
  • minden tantárgyból adható házi feladat;
  • mennyiségileg ne legyen sok;
  • ellenőrizhető, értékelhető legyen;
  • a tanulók annyi házi feladatot kapjanak, amennyit egy átlagos képességű és munkatempójú gyerek a napközi tanulási ideje alatt önállóan meg tud oldani;

A tanulás optimális ideje:
1. évfolyam                30-45 perc
2. évfolyam                45-60 perc
3. évfolyam                60-70 perc
4. évfolyam                    90 perc
5-8. évfolyam                  120 perc

  • a házi feladat az órán elsajátított anyaghoz kapcsolódjon;
  • a házi feladat előkészítéséhez a tanár szükség szerint adjon segítséget, útmutatást;
  • a feladott házi feladatot a nevelőnek ellenőriznie kell.






XIII. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK,
        MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK
        ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE


1.                Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
2.                Az előírt követelmények, teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.


3.                A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:
"                Az 2-4. évfolyamon, az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;
"                A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;
"                Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
4.                A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:
"                Az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva.
"                A többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül.
A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.
5.                A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.
6.                A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
"                Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévig minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk.
"                Az 3-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.
"                a 2. évfolyam második félévében és év végén a tanulók munkáját érdemjegyekkel értékeljük.
"                Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon.
"                2010/2011. tanév végétől évfolyamismétlésre kell kötelezni mindazokat a diákokat (a 2., 3., 4. évfolyam végén is), akik az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítették. (Természetesen továbbra is lehetőség van a javítóvizsga letétele az elégtelen év végi osztályzat esetében akármennyi tantárgyból, hiszen a végrehajtási rendelet (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) ez irányú szabályozása nem változott.
"                Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).



Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele 2-8. évfolyamon

o                Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a tanév során oktatott valamennyi tantárgy esetében elérte a továbbhaladáshoz szükséges minimális teljesítmény szintjét (kivétel: az 1. évfolyam tanulói). Ennek mértékét és tartalmát az egyes tantárgyak követelményrendszere tartalmazza.
o                Azok a tanulók, akiknek az elért teljesítménye az adott évfolyamon nem biztosíték arra, hogy a következő év magasabb követelményeit teljesíteni tudják évfolyamot ismételhetnek.

A tanulói teljesítmények értékelése az 1-2. évfolyamokon

A szöveges értékelés célja: tájékoztassa a gyermekeket és szülőjét a továbbhaladási feltételek aktuális teljesítéséről, a fejlesztés lehetőségeiről.
A szöveges értékelésben részesülő tanulók köre:
1. évfolyam - első, második félév
2. évfolyam - első félév

A szöveges értékelés kialakításának folyamata
o                A törvényi háttér megismerése
o                A tantárgyi tantervek elemzése
? tantárgyi cél ismerete
? tananyagtartalom elemzése
? módszerek, tanulásszervezési technikák áttekintése
? fejlesztendő készségek és képességek
? a továbbhaladás feltételeinek ismerete - minimum és optimum

o                A tanulók képességeinek diagnosztizálása
? a tanuló személyisége, együttműködési készsége
? motivációs attitűdje
? fejlődési üteme
? lehetőségei a továbblépésre

o                A szöveges értékelés koncepciójának kialakítása
? a gyermeknek és a szülőnek szóljon
? alakítsa a helyes önértékelést, önismeretet
? ne ítéletet alkosson, nyitott legyen
? a tanuló aktív részese legyen saját fejlődésének
? a szülő és a tanító közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről

A szöveges értékelés rendszere

o                A szöveges értékelés elvei
? legyen összhangban a tantervi fejlesztési feltételekkel
? fejlesztőközpontúság jellemezze
? feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak
? a megerősítés és fejlesztés szándéka jellemezze
? személyre szóló tárgyszerű legyen
? következetesség, rendszeresség, folyamatosság jellemezze
? csak azt értékelje a tanító, aminek megtanításáról meggyőződött
? legyen összhangban a helyi tanterv tantárgystruktúrájával
? negyedévenként teljes körűen történjen
? a felzárkóztatásra szoruló gyermek esetében a szülővel történő megbeszélés kötelező
? kategóriákba sorolható legyen a Ktv. 70.§-a szerint.

o                A szöveges értékelés típusai
? év eleji diagnosztikus - helyzetfelméréshez
? formatív - fejlesztés meghatározásához
? szummatív - eredményesség regisztrálásához

o                A szöveges értékelés műfaja
Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés a "Hol tartok, mit tudok 
már?"című Apáczai Kiadó által kibocsátott értékelő füzetben.

o                                Kialakításának szabályai
? fogalmak, kategóriák értelmezése, tisztázása az 1-2. évfolyamon tanítók körében
? egyértelműség, érthetőség
? a szempontrendszer közös elfogadása
? az intellektuális teljesítmény és a szociális kompetenciákat egyenrangúan értékelő
? személyre szabott, differenciált, árnyalt
? az elérendő célhoz konkrétan utat mutató
? reális, méltányos
? sokféle tanulói értéket megmutató

o                A szöveges értékelés módja
? A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli
      vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek).
? 1. évfolyamon a tanulókat az értékelő füzetben meghatározott időpontokban 
      szövegesen értékeli az iskola (Apáczai Kiadó: Hol tartok, mit tudok már? című
      kiadvány)
? Év közben az írásbeli teljesítmények esetében a százalékos értékelést a szöveges
      értékeléssel kombinálva kell alkalmazni. A szóbeli feleletek értékelése a törvényi
      kategóriáknak megfelelően történik.


?                Félévkor és év végén a tanulók minősítése:
kiválóan, jól, megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

Utóbbi esetben a szöveges értékelésben ki kell térni arra, hogy a tanulónál mely
tantárgy mely tantárgyrészében milyen elmaradások tapasztalhatók. Az értékelést a szülővel szóban is ismertetni kell, megbeszélve a fejlesztés, felzárkózás módját.
?                Azok a tanulók, akiknek az elért teljesítménye nem biztosíték arra, hogy a következő év magasabb követelményeit teljesíteni tudják - a szülővel egyeztetve, szülői kérésre évfolyamot ismételhetnek.

A szöveges értékelés dokumentumai

o                napló (OM által jóváhagyott nyomtatvány)
o                törzslap (OM által jóváhagyott nyomtatvány)
o                bizonyítvány (OM által jóváhagyott nyomtatvány)
o                tájékoztató füzet
o  Hol tartok mit tudok már?

A szöveges értékelés rögzített skáláinak felülvizsgálata

Osztályzatok megállapítása a 2. évfolyam végén

A 2. évfolyam tanév végi osztályzatainak megállapítása megegyezik az 3-8. évfolyam értékelési rendjével.

A magatartás, szorgalom szöveges értékelésének szempontjai az 1-2. évfolyamon

A tanítók a szülőket a tájékoztató füzetben a megfelelő szint bejelölésével.

Magatartás
o                Társaival való kapcsolata
udvarias, segítőkész, passzív, durva.
o                Felnőttekkel való kapcsolata
tisztelettudó, udvarias, passzív, tiszteletlen.
o                Viselkedése a tanítási órákon
fegyelmezett, kötelességtudó, figyelme könnyen elterelődik, fegyelmezetlen.
o                Közösségben
kezdeményező, néha kezdeményező, visszahúzódó.
o                Szabadidőben
önálló tevékenységre képes, tanító hatására képes, közösség hatására képes.
o                Munkafegyelme, feladattartása
jó, megfelelő, változó.
o                Étkezési szokásokat
ismeri és betartja, ismeri, de nem mindig képes annak megtartása, nem ismeri.
o                Iskolán kívüli - szervezett iskolai programon való magatartása
fegyelmezett, megfelelő, fegyelmezetlen.

Szorgalom
o                Feladattudata kiváló, kifogástalan, jó, megfelelő, nincs.
o                Önálló munkavégzése
képes, segítséggel képes, csak segítséggel képes, egyenlőre még nem képes.
o                Órai aktivitása
kiváló, aktív, jó, visszahúzódó, érdektelen.
o                Felszerelése
hiánytalan, időnként hiányos, hiányos.
o                Taneszközei
tiszták, rendezettek, rendszertelenek, piszkosak.
o                Házi feladatok elvégzése
rendszeres, időnként hiányos, rendszerint hiányos.
o                Felkészülése
folyamatos, időszakos, néhány alkalommal elmarad, nem készül.
o                Képességeihez viszonyított teljesítménye
kiváló, nagyon szorgalmas, jó, megfelelő, gyenge.
o                Szabálytudata, szabálytartása
mindig megtartja, jó, esetleges, ritkán tartja meg.

A tantervi követelményeknek:

Dicséret: …………………………………………………………..  tantárgyból.

Gyenge: …………………………………………………………… tantárgyból.


1.                Az 5-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanév közben tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

2.                Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

3.                A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

4.                A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A bejegyzéseket az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek, beírását pótolja.

5.                A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők.


Teljesítmény            Érdemjegy
0-25  %                                      elégtelen (1)
26-50 %:                                  elégséges (2)
51-70  %:                                  közepes (3)
71-90  %:                                  jó (4)
91-100 %:                                jeles (5)

6.                A 3-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:
a.                A következő tanítási órák tantárgyai közül:
  •                 2. évfolyamon:(év végén) magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
  •                 3. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
  •                 4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
  •                 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, informatika, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon és népismeret.
  •                 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon és népismeret.
  •                 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika.
  •                 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene- rajz, technika, testnevelés.
b.                Választható idegen nyelv:
  •                 4-8. évfolyamon: angol.

7.                tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon példás (5), jó (4) változó (3) rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk.

8.                A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A 2- 8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító nevelők véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

9.                Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

1.                Példás (5) az a tanuló, aki:
a.                A házirendet betartja;
b.                Tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
c.  Kötelességtudó, feladatait teljesíti;
d.  Önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
e.  Tisztelettudó;
f. Társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
  g. Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
h. Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
i. Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

2.                Jó (4) az a tanuló, aki:
a.                A házirendet betartja;
b.                Tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
c.                Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
d.                Feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
e.                Az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
f.                Nincs írásbeli intője vagy megrovása.

3.                Változó (3) az a tanuló, aki:
a.                Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
b.                A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
c.                Feladatait nem minden esetben teljesíti;
d.                Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
e.                A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
f.                Igazolatlanul mulasztott;
g.                Osztályfőnöki intője van.

4.                Rossz (2) az a tanuló, aki:
a.                A házirend előírásait sorozatosan megsérti;
b.                Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
c.                Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
d.                Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
e.                Viselkedésromboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
f.                Több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
g.                Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki magrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

10.                A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

11.                A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk.

12.                A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

13.                A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító nevelők véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

14.                Az iskolába a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
a)                Példás (5) az a tanuló, aki:
"                Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
"                Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
"                A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
"                Munkavégzése pontos, megbízható,
"                A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
"                Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b)                Jó (4) az a tanuló, aki:
"                Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
"                Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
"                A tanórákon többnyire aktív;
"                Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti;
"                Taneszközei tiszták, rendezettek.

c)                Változó (3) az a tanuló, aki:
"                Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
"                Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
"                Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
"                Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
"                Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
d)                Hanyag (2) az a tanuló, aki:
"                Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
"                Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
"                Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
"                Feladatait többnyire nem végzi el;
"                Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
"                A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
"                Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

15.                Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
"                Példamutató magatartást tanúsít;
"                Folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el;
"                Az osztályt, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez;
"                Iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken; vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt;
"                Bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.


16.                Az iskolai jutalmazás formái.
a)                Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
"                Szaktanári dicséret,
"                Napközis nevelői dicséret,
"                Osztályfőnöki dicséret,
"                Igazgatói dicséret,
"                Nevelőtestületi dicséret.
b)                Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén
"                Szaktárgyi teljesítményért,
"                Példamutató magatartásért,
"                Kiemelkedő szorgalomért,
"                Példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők:
c)                Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
d)                Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
e)                Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
f)                A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

17.                Azt a tanulót, aki
"                tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
"                a házirend előírásait megszegi, vagy
"                igazolatlanul mulaszt, vagy
"                bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben, lehet részesíteni.


18.                Az iskolai büntetések formái:
"                szaktanári figyelmeztetés;
"                napközis nevelői figyelmeztetés;
"                osztályfőnöki figyelmeztetés;
"                osztályfőnöki intés;
"                osztályfőnöki megrovás;
"                igazgatói figyelmeztetés;
"                igazgatói intés;
"                igazgatói megrovás;
"                tantestületi figyelmeztetés;
"                tantestületi intés;
"                tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

19.                Tanulói részvétel az iskolai munkában:
e.)                A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja, melyre ki kell függeszteni minden olyan nevelőtestületi, iskolaszéki, igazgatói döntést, amely a tanulók többségét érinti.
f.)                A tanulói vélemények nyilvánosságra hozatala céljából az aulában külön hirdetőtáblát működtetünk, melynek kezelése a diák-önkormányzat joga és feladata.
g.)                A tanulói szervezet véleménynyilvánítás formája az évenként egyszer rendezett diákközgyűlés, amelyen az önkormányzat éves programját vitatják meg és fogadják el.
h.)                A tanulók kötetlen formában bármikor elmondhatják véleményüket a nevelőknek, az osztályfőnöküknek, az igazgatónak és helyettesének.
i.)                A tanulók az őket közvetlenül érintő kérdésekben, a szünetekben az iskolatitkárhoz fordulhatnak, kérdéseiket leírhatják és továbbítja az illetékesekhez.
j.)                A tanulók három főt delegálhatnak az Iskolaszékbe.
k.)                Az osztályfőnöki megbízatás előtt az igazgató kikéri az osztály véleményét és annak figyelembe vételével, dönt.

XIV. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
Az Európai Közösség megfogalmazta azokat az irányelveket, amelyeket figyelembe kell venni az iskolai nevelésben:
a)                A környezet az emberiség közös öröksége.
b)                A környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása közös kötelesség, az általános emberi egészségvédelem és az ökológiai egyensúly védelmének része.
c)                A természeti erőforrásokat csak előrelátóan és ésszerűen szabad felhasználni.
d)                Minden egyes ember saját viselkedésével, különösen, mint fogyasztó, hozzá tud járulni a környezet védelméhez.
Céljainkat úgy határoztuk meg, hogy eleget tegyünk az általános emberi értékeknek, kötelezettségünknek a jövő generációja felé és az uniós elvárásoknak.
A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI
Alapelvek
Képessé kell tenni a diákokat:
a)                A környezetvédelem szükségességének felismerésére.
b)                Annak a ténynek a jobb megértésére, hogy az emberiség jóléte a környezet állapotának és a természet megújuló képességének függvénye.
c)                Egy pozitív jövőkép befogadására, és az ennek megvalósításához szükséges készségek megszerzésére.
d)                Annak a tudásnak az elsajátítására és azoknak a fogalmaknak a megalapozására, amelyeken keresztül megérthetők a Föld főbb egyensúlyainak fenntartására alapul szolgáló biofizikai, gazdasági és társadalmi folyamatok.
e)                A környezeti problémák kialakulásában szerepet játszó tényezők összetettségének felismerésére.
f)                Azoknak az értékeknek a megszerzésére, amelyekkel az állampolgárok tudatos és felelős döntéseket hozhatnak.
A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJA ISKOLÁNKBAN
a)                Tanulóink ismerjék szűkebb és tágabb életkörnyezetüket, alakuljon ki részvételi igényük annak alakításában, fejlesztésében.
b)                Ismerjék a Föld nagy környezetvédelmi problémáit és azonosuljanak a megelőzés gondolatával. Ismerjék fel a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságát.
c)                Szerezzenek személyes tapasztalatokat a valóságos természeti és humán környezetről. Váljon igényükké az esztétikus és higiénikus személyes és közösségi környezet kialakítása.
A KÖRNYEZETI NEVELÉS FELADATAI
A feladatokat két területre csoportosítjuk.
1. A szűkebb és tágabb életkörnyezet megismerése
a)                Természeti és épített értékek, hagyományok, jellegzetességek.
b)                Az ország és tájegységeinek megismerése.
2. A környezetet védő gondolkodásmód és életforma kialakítása
a)                Természetvédelem
b)                Környezeti kultúra és igényesség




XV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGFOGALOM
Az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota.  /Egészségügyi Világszervezet/
Az egészség megőrzése, az egészséges életmód elsajátítása születésünktől kezdődik. Az iskolába első osztályba kerülő gyerekek már hoznak magukkal elemi ismereteket az óvodából és a családból. Ezekre az ismeretekre, szokásokra építve kell őket tovább nevelnünk, szélesíteni igényeiket, és kialakítani a felnőtt életükre kiható szokásokat.
Ahhoz, hogy ezt elérhessük fontos, hogy a pedagógus és a szülő együttműködő, diákorientált, és ne végrehajtó legyen az egészségnevelésben.
A feladatra fel kell készülni, szükséges a pedagógusok mentálhigiéniás továbbképzéseken való részvétele.



TESTI EGÉSZSÉG                LELKI EGÉSZSÉG
Fittség                Harmónia
Mért adatok és elemzésük (pillanatkép).                Békében lenni önmagával és a környezettel.
Iskolaorvosi vizsgálatok                Kiegyensúlyozottság
            Eredmények felhasználása
(Korrekciók, megelőzések).                Konfliktusok kezelése, kudarctűrés és a sikerek megélésnek képessége.
Életmód sportok                                Önmegvalósítás
Orvosi, gyógytestnevelési,
testnevelési ismeretek összekapcsolása
a mindennapos mozgással.                Teljesítménykényszer és önbizalom, önismeret, énkép.
Egészségügyi szokásrendszer                Közösségi védőháló
Kézmosás, WC-k, mosdók,
szájhigiénia, testhigiénia.                Egyéni és kölcsönös felelősség.
Táplálkozás                Médiahatások kezelése
A tudomány által elfogadottan
korszerű táplálkozási szokások
közétkeztetési gyakorlat
tanórák, szakkörök lehetőségei.               
Műsorok, reklám, (etika és mozgóképkultúra-médiaismeret) tantárgyak szerepe.

Élvezeti szerek alkalmazása               
Alkohol, dohányzás, drog káros hatások, fizikai, lelki és szociális következmények, megelőzés.               


AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA ISKOLÁNKBAN
"                Alakítsunk ki tanulóink számára olyan szokásrendeket, melyek az egészség megőrzését szolgálják.
"                Tanulóink legyenek tisztában azzal, hogy az egészséges életmód segítséget nyújt a betegségek legyőzőséhez. Legyen igényük a rendszeres mozgás, sport, testedzés és legyenek tisztában vele, hogy ez egészségmegőrzésünk alapja.
"                Legyen igényük a tiszta esztétikus környezet kialakítására és megőrzésére.
"                Védjék önmaguk és társaik testi épségét.
"                Tudják, hogy az egészség nemcsak a test tökéletes működését jelenti, hanem a lelki egészséget is, egyik a másik nélkül nem létezik.
"                Ismerjék az emberi test felépítését és működését.
"                Legyenek tisztában az egészségkárosító szokásokkal, azok rövid és hosszú távú hatásaival, képesek legyenek nemet mondani azokra.
"                Ismerjék a leggyakoribb környezeti ártalmakat, azok hatásait.
"                Legyenek képesek önmaguk tulajdonságainak megismerésére, tudjanak társaikhoz alkalmazkodni, közösségben élni.
"                Tudják, hogy a stressz hatások az egészségre károsak, de lehet ezeket levezetni, a konfliktusokat erőszak nélkül kezelni, a belső békét újra elérni.
"                Tudják, hogy a szexuális élet az emberi lét fontos része, felelősséggel jár önmagunkkal és partnerünkkel szemben.
"                Ismerjék a leggyakoribb betegségeket, betegségmegelőző szűrővizsgálatokat.
"                Tudják, hogy ha megrendült egészségük, hová fordulhatnak segítségért.
A mindennapos testedzés feladatai:
"                Testnevelési órákon gondot fordítunk a serdülők mozgás szervrendszeri problémáinak megelőzésére tartásjavító gimnasztikai gyakorlatok végzésével.
"                Sportköröket szervezünk alsó és felső tagozaton.
"                Megvalósítjuk a mindennapos mozgás lehetőségét: bővítjük udvari játékainkat, sportszereinket, biztosítjuk a délutáni szabadidős és tanórán kívüli foglalkozások, és a tanórák közötti szünetek alatt a napi mozgás lehetőségét. Az iskolaudvar alkalmas a szünetek alatti kosárlabdázásra, kiskapus focizásra, és egyéb labdajátékokra.
"                A testnevelési órák megtartásához egy tornaterem. Iskolánk tágas, sok mozgásra, sportolásra alkalmas udvarral rendelkezik.
Személyi higiénia szabályainak ismerete és alkalmazása:
"                Étkezési egészségügyi szabályok ismerete, és alkalmazása.
"                Mosdók használatával kapcsolatos szabályok ismerete, és alkalmazása.
"                A test tisztántartásának fontossága és módjai.
"                Fogápolás korszerű eszköze és módjai, fogbetegségek megelőzésének lehetőségei.
Táplálkozási szokások alakítása:
Az egészséges táplálkozás alkalmazása a mindennapokban. Megbeszélés a szülőkkel szülői értekezleteken, hogy mi az egészséges tízórai és uzsonnacsomag tartalma.
"                Az iskolai büfé, kínálatát a korszerű táplálkozás kritériumainak figyelembe vételével alakítjuk ki.
"                Meg kell ismertetni a tanulókkal a bioélelmiszereket, azok táplálkozás élettani hatását, valamint hol szerezhetők be.
"                Termékbemutatók, fogyasztással egybekötött rendezvények szervezése.
"                Környezetismeret, természetismeret és háztartástan órák tartása a témában.
Egészségkárosító szokások megismertetése, megelőzésre nevelés:
A tananyag segítségével bővítjük a tanulók ismereteit az emberi életet tönkretevő, egészséget károsító szokásokról:
"                kábítószerek fajtái és hatásuk
"                alkoholfogyasztás szokásai, veszélyei
"                dohányzás ártalmai
Osztályfőnöki órák feladata
"                A drogok fogyasztásának veszélyei mellett a családok életére gyakorolt hatásának megbeszélése tanulóinkkal.
Gyermekvédelmi feladatok
"                Részt veszünk házi, ill. városi drogmegelőző, felvilágosító programokon.
Médiahatások és telekommunikáció
Osztályfőnöki órákon
"                A média eszközeinek befolyásoló hatása, pozitív és negatív hatások megbeszélése, értékrend alakítás.
Fogyasztóvédelem.
Az értékek formálásában lényeges:
"                a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése;
"                az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,
"                a természeti értékek védelme.
Érzékszervek védelme
Felhívjuk tanulóink figyelmét a korszerű technikai eszközök egészségkárosító hatására a kapcsolódó szaktárgyon belül:
"                sugárzásveszély;
"                halláscsökkenés;
"                szemkárosodás.
Baleset megelőzés osztályfőnöki, és szakórákon
"                a közúti közlekedés;
"                a szerszám- és eszközhasználat;
"                a testnevelési és udvari játékok;
"                tanórai kísérletek;
közben előforduló veszélyhelyzetek megelőzését, a kapcsolódó tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályokat sajátítják el tanulóink.
Szexuális neveléssel kapcsolatos feladatok
Osztályfőnöki és biológia órákon tanítjuk
"                a szexualitás szerepe az ember életében;
"                a szaporító szervrendszer felépítése, működése;
"                a nemi szervek higiéniája;
"                a korai szexuális élet veszélyei, valamint a gyakori partnercsere és a nemi betegségek terjedésének veszélyei.
Orvoshoz fordulás
"                A lehetőségeket, hogy egészségügyi problémáikra hol kaphatnak segítséget.
"                Milyen feltételei vannak az orvosi ellátásnak?
"                Szűrővizsgálatok fajtáit, jelentőségét.
Stressz kezelés osztályfőnöki órákon
Beszélgetünk, véleményalakításhoz vitát kezdeményezünk:
"                a stressz fogalmáról, a stressz oldásról;
"                az állandó belső feszültség betegség okozó hatásáról;
"                a konfliktuskezelésről.
Lelki egészség
A közösségnevelés feladata
"                Az önismeret, az önértékelés, az önbizalom fejlesztése.
"                A közösség szerepének megismertetése.
"                Egyéni és közösségi érdek kapcsolatának megértetése.
"                Kapcsolatteremtés képességének segítése.
"                Érték fogalma, helyes értékrend kialakítás segítése.
"                Az iskola értékelési rendszere támogassa a lelki egészséget.


ALKALMAZOTT MÓDSZEREK
Tanítási órákon: beszélgetés, vita, magyarázat, meggyőzés, szemléltetés, előadás, szakirodalom elemzése, szituációs játék.
Tanórán kívül, szabadidőben: játékos versenyek, rajzkészítés.
Rendezvények: egészségnap, gyümölcs- és zöldségnap, sportnap, találkozás volt szenvedélybetegekkel, előadások.
KAPCSOLATTARTÁS
Az elmúlt évek során szoros együttműködést alakítottunk ki az iskolaorvossal, az iskola fogorvosával és a védőnőkkel. Ezt a kapcsolatot a továbbiakban is ápoljuk, az iskolai egészségügyi hálózat segítségét a gyerekek egészségneveléséhez igénybe vesszük, tennivalóinkat minden év elején egyeztetjük, és együttműködünk.
          További kapcsolataink: ÁNTSZ, Magyar Vöröskereszt, Családsegítő Szolgálat.

KOMMUNIKÁCIÓ

Az egészségnevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor diákjainknak tudniuk kell különbséget tenni a hasznos és értéktelen információ között. Meg kell tanítsuk őket, hogy kritikusan kezeljék a hallott és látott média-irodalom  anyagait. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára.

Iskolán belüli kommunikáció formái:
                Kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel
                Házi dolgozat készítése
                Poszterek készítése és bemutatása
                Levelezés
                Faliújságra információk készítése
                Szórólapok készítése

Iskolán kívüli kommunikáció lehetőségei:
                Az egészség védelmével kapcsolatos cikkek feldolgozása különböző napilapokból
                A közvetlen környezet problémáinak felmérése értékelése
Az egészségről szóló rádió-és televíziós hírek feldolgozása
A környezet állapotfelmérésének értékelése

Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok törvényi háttere
Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló CLV. Törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.
A kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti Alaptantervben kiemelt fejlesztési feladat a felnőtt életre való felkészítés, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.


XVI. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

Iskolánkban tanulóinak 67%-a  hátrányos helyzetű, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeink minél hatékonyabb segítséget kaphassanak a hátrányaik leküzdése érdekében.
Iskolánkban a hátrányok legfőbb okai, tünetei:

Környezeti okok:
"                anyagi okok;
"                családi konfliktusok, a család szétesése;
"                mindkét szülő munkanélküli;
"                nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, vagy nemtörődömség, elemi szokásrendszer kialakulatlansága);
"                italozás a családban;
"                kifogásolható szülői életvitel;
"                a gyerek elhanyagolása;
"                testi fenyítés, verés alkalmazása a szülő részéről;
"                alacsony iskolai végzettség;
"                elhanyagolt lakáskörülmények;
"                munkára kényszerítés.

Egészségügyi okok:
"                öröklött, veleszületett betegségek; érzékszervi fogyatékosság.

A gyermek személyiségéből eredő okok:
"                értelmi elmaradottság;
"                fokozott agresszivitás;
"                kóros hazudozás.

A hátrányos helyzetű gyerekeknél gyakran a fent említett okok halmozottan jelentkeznek. Ezért fontos az összehangolt, közös megelőző munka. A gyermekek alkotmányos jogai védelmét kötelességünk biztosítani.
Célunk a heterogén szocio-kulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában az esélyegyenlőség javítása érdekében a hatékony hátránykompenzálás megvalósítása.
Mind a négy szakaszban kiemelten kezeljük az oktató munka mellett a nevelést. Nagy hangsúlyt helyezve a magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítására és megerősítésére.
A tantárgyak oktatásával, a neveléssel azonban legfőbb célunk az életre, a hétköznapokban való eligazodásra felkészíteni ezen diákokat is.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:

Iskolánk tanulóinak 37%-a halmozottan hátrányos helyzetű.
Hátrányos helyzetű az, akinek családi, jövedelmi, foglalkozási státusza, képzettségi szintje a családi viszonyok rendezettsége szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a csoportra jellemző átlag. Halmozottan hátrányos, akit a jegyző védelembe vesz (rendszeres nevelési segélyben részesül, s a szülők iskolai végzettsége 8 osztály, vagy az alatt van).

A hátrányos helyzet több okból adódhat:

1. családi körülményekből adódó hátrányok:
Hátrányos családú az a gyermek, aki mögött nem áll stabil, gondoskodó család, mert felbomlott, meghalt egyik vagy mindkét szülője. Okozhatja a hátrányt a szülők tartós betegsége, fogyatékossága, deviáns viselkedése (alkohol, drog, bűnözés).
Esetleg a szülők túlzott elfoglaltsága miatti elhanyagoltság.

2. anyagi körülményekből adódó hátrányok:
Azok a gyerekek tartoznak ide, ahol a családban a szülők munkanélkülisége, esetleg más tényező miatt a családtagok a létminimum alatt élnek. Nem képesek a szülők az átlagosnak megfelelő anyagi körülményeket biztosítani a gyermek számára (étkezés, ruházkodás, taneszközök megvásárlása, térítési díjak kifizetése stb.).

3. tanulási körülményekből adódó hátrányok:
Ide tartoznak azok a diákok, akik gyenge képességűek, valamilyen részképesség zavarral küzdenek, fogyatékosok, beilleszkedési vagy magatartás problémákkal küzdenek.

A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelettel módosított nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11./1994. (VI.8.) MKM rendelet határozza meg a 16./1998. (IV.8.) MKM rendelet 4.§-a alapján.

Hátrány kompenzáció:
a. Családi (szociokulturális):
  •                 szakkörök biztosítása;
  •                 könyvtár látogatási lehetőség;
  •                 szünidei programok;
  •                 kulturális rendezvények, szabadidős programok.

b. Anyagi:
  •                 kedvezményes étkezés biztosítása;
  •                 napközi, tanulószobai lehetőség;
  •                 tanszer, tankönyvvásárlási segély;
  •                 szociális segély.

c. Tanulási:
  •                 differenciált foglalkoztatás órán;
  •                 felzárkóztató foglalkozás;
  •                 egyéni bánásmód.

d. Etnikai:
  •                 segítségnyújtás a tanulásban;
  •                 anyagi segítségnyújtás.

Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességeket értjük, amelyet az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.
A tehetség felismerése olykor nem könnyű feladat. Pedig a tehetséggondozás első és legfontosabb fázisa, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a különleges adottságokkal rendelkező gyerekeket.
Miről ismerhető fel a tehetséges gyerek?
"                nagyon széles az ismerete a legkülönbözőbb dolgokról is;
"                gazdag szókincset és szokatlan kifejezéseket megfelelően használ;
"                beszéde folyamatos, kifejező;
"                sokat olvas, kritikusan gondolkodik;
"                felismeri az ok-okozati viszonyokat;
"                egyéni elképzelései vannak és azt követi;
"                olykor szokatlan kérdéseket fogalmaz meg;
"                társaikhoz viszonyítva kiemelkedő teljesítményt mutat a sport, a zene vagy más művészetek területén.

Fontos tehát, hogy a pedagógusok ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek.
A felismerést tetteknek kell követni, amely során a tehetség kibontakoztatásának a feltételeit kell megteremteni.

Iskolánkban minden évfolyamon akadnak az átlagtól eltérő képességű gyerekek. Ezen gyerekek fejlesztését is kiemelten kezeljük.
Megragadunk minden lehetőséget, amely elősegíti a tanulóink képességének kibontakoztatását.  Így az esélyegyenlőségi pályázatok segítségével megtalálhatjuk a finanszírozási feltételeket is e tevékenységünkhöz.

A tehetség-képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek:
"                egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai tanulás, emelt szintű oktatás biztosítása megfelelő anyagi háttér esetén
"                szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások biztosítása ezen diákoknak
"                iskolai, városi könyvtárral való rendszeres kapcsolattartás az információáramlás miatt
"                tanulmányi versenyeken való részvétel, ezekre individuális felkészítés
"                levelezős versenyek, pályázatok kínálta lehetőségekről tájékoztatás, szükség esetén segítségnyújtás
"                a tehetség kiművelését segítő szakmai továbbképzéseken való  aktív részvétel a pedagógusoknak
"                szülői bevonással helyi és országos lehetőségek számbavétele, tehetséggondozó központba irányítás.

A hagyományokhoz híven mind a sport, mind a művészeti, mind a kulturális és tanulmányi téren kimagasló diákokra örömmel áldozzuk a szabadidőnket. Különösen az alsó tagozaton, ahol az egytanítós rendszerben naponta folyamatosan figyelemmel kísérhetjük ezeket a gyerekeket.
A versenyre felkészítés szakkörök és tehetséggondozó óra keretében történjenek

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenysége:

Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyílván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak.
Ezek a problémák iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat.
A gyermek-és ifjúságvédelem széles körben fogja át a pedagógiai munkát.
A rendszeres beszélgetésekkel, családlátogatásokkal közelebb kerülünk gyerekhez, szülőhöz és a gyermekjóléti szolgálattal is az önkormányzattal karöltve szükség esetén segítünk megoldani a problémás helyzeteket.
Kötelező feladatként gondoskodnunk kell a tanulók felügyeletéről, az oktatás egészséges feltételeinek megteremtéséről, a tanulói balesetet kiváltó okok feltárásáról és megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről.
Kötelessége minden pedagógusnak, hogy a tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjön.
A gyermekek jogainak védelmében akkor is el kell járni, ha az nem magyar állampolgárságú.
Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció.
A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni az illetékeseknek.
A veszélyeztetettség feltárását, követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, amelyeknek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulniuk.
Fontos feladat a gyermekek és a szülők megismerése. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a sikerhez.




XVII. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSI RENDSZERÜNK

Az iskola pedagógiai programja a NAT - ban leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a
NAT - ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több színtű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi - érzelmi - akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés).

Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A kompetencia tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik.

A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító - megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban:

"                anyanyelvi (szövegértés - szövegalkotás,
"                idegen nyelvi,
"                matematikai - logikai,
"                természettudományos,
"                digitális (SDT alkalmazás),
"                a hatékony önálló tanulás,
"                szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák,
"                kezdeményezőképesség és vállalkozói,
"                esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség,
"                életpálya-építés,
"                óvoda.

Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint:

"                az integrációs folyamatok erősödése,
"                pedagógusok felkészítése a kulcskompetenciák fejlesztésére,
"                a képességfejlesztés előtérbe helyezése az ismeretközpontú oktatással szemben, új pedagógiai kultúra megismertetése,
"                a tanulási - tanítási kultúra megújítása,
"                korszerű tanulási környezet megteremtése: infrastrukturális fejlesztés, intézmények felújítása, új hálózatok kiépítése.









B.  HELYI TANTERV


1. Általános jellemzői
  •                 . Iskolánk Helyi tanterve az egyes évfolyamokon tanítandó tantárgyakat/műveltségterületeket, a tanítás időkeretét (heti és éves óraszámok), a tanítandó tananyag tantárgyankénti és évfolyamonkénti bontását, az ehhez kapcsolódó minimum és optimum követelményeket, a tantárgyak eszközszükségleteit tartalmazza.
  •                 A heti óratervek a módosított közoktatási törvény órakeretei, a  Nemzeti Alaptanterv, az Apáczais Tantervcsalád és a Nemzeti Tankönyvkiadó javasolt időkeretei figyelembevételével alakítottuk ki. A szabadon tervezhető, ill. választható - a nevelőtestület döntése alapján - differenciált csoportbontásra, emelt óraszámú oktatásra, néhány tantárgy heti, évi óraszámának növelésére ad lehetőséget.
  •                 A jelentős szociális, művelődési, műveltségi hátrányokkal rendelkező gyerekek részére több tantárgyból felzárkóztató foglalkoztatásokat tartunk, mellyel szeretnénk elérni, hogy tanulásbeli hátrányuk ne növekedjen, és időben történő segítségadással minél több tanuló eredményesen végezze el évfolyamát. 1-2. évfolyamon a reájuk biztosított felzárkóztató-fejlesztő foglalkozások révén nem számolunk lemorzsolódással, évismétlésekkel.
  •                 A tanító, a szaktanár feladata, hogy a Nemzeti alaptanterv, a Apáczais tantervcsalád, a Kerettanterv ill. Helyi tanterv figyelembevételével készítse el a tantárgyi programját, mely magában foglalja a tanítás éves menetét, a Helyi tantervben nem rögzített időráfordítást és tananyagbeosztást, az egyes órák didaktikai felépítését, a tematikus készségfejlesztési tervét, saját célra készíthető tanmenetét, szükség szerint óravázlatát.



2. Tananyagszerkezet
  •                 . Iskolánkban általános műveltséget alapozó, a tanulók képességének, tehetségének és érdeklődésének megfelelően továbbtanulásra, pályaválasztásra, társadalmi beilleszkedésre valamint alapműveltségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás folyik.
  •                 . Elsőbbséget kell adnunk az első-nyolcadik évfolyamon az anyanyelvi nevelésnek, hiszen ez gondolkodásunk, érzelmi gazdagodásunk nélkülözhetetlen feltétele, a tanulók személyiségének legbensőbb sajátja. Minden évfolyamon több szereplési lehetőséget kell biztosítanunk a tanulók beszédkészségének javítására.
  •                 . Az elért eredmények ellenére tovább kell erősítenünk az angol nyelv (a tanult idegen nyelven történő kommunikáció elsajátítása alkalmat ad az illető nép "lelkének" megismerésére), a matematika (mint a fogalmi gondolkodás és az absztrakció kialakításának legsajátosabb eszköze) tantárgyak oktatásának színvonalát.
Számítástechnikát (mint a felgyorsult információs technológia megalapozását és a csúcstechnika adta lehetőségek megismerését biztosító tevékenységet) több tanévi tapasztalat alapján önálló tantárgy keretében oktatjuk.
  •                 . A Helyi tanterv egyik lényeges eleme a tehetséggondozás, melyben kiemelt szerepet kap a tanítási órákon, a szakkörökben, a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, a versenyeztetés (iskolai, megyei, területi). A másik eleme a lassan haladó tanulók számára a továbblépés feltételeit teremti meg a felzárkóztatás.
  •                 . Minden tantárgy tanítása-tanulása során célunk, hogy a gyermek tanuljon meg tanulni, sajátítsa el a tanulás tantárgy-specifikus módjait, és ennek birtokában szívesen tanuljon.

3. Időszerkezet
  •                 . Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az iskolai  óraterv foglalja össze.
  •                 . A tantárgyak és a tantárgyakra jutó óraszámok meghatározása a Nemzeti alaptanterv által előírt és a Kerettantervi rendelettel meghatározott műveltségi területek ill. tantárgyak, modulok és az ezekhez javasolt időbeli arányok figyelembevételével történik.
  •                 . Iskolánkban az oktatás feladatait elsősorban a kötelező tanítási órák teljes körű kihasználásával biztosítjuk.
  •                 . A tehetséggondozásra, felzárkóztatásra biztosított órák, szakköri- önképzőköri foglalkozásokra, énekkarra, mindennapos testedzésre, korrepetálásra nyújtanak szűk körű lehetőséget.
  •                 . A tantárgyi struktúra kialakításával együtt dolgoztuk ki a törvényes előírásoknak megfelelően az egyes tantárgyakra fordítható heti tanórák számát.
  •                 . A tantárgyakat a heti órarend beosztása szerint tanítjuk. A heti másfél órás szakmai tárgyakat félévenkénti egymás közötti váltással biztosítjuk.


.A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

  •                 . Iskolánkban a nevelő-oktató munka során olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyvek, munkafüzetek, térképek, feladatgyűjtemények és egyéb segédletek) használunk a tananyag feldolgozásához, melyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, s az MKM által kiadott jegyzéken szerepelnek.
  •                 . Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek illetve egyes szaktanárok határoznak meg a - Kerettantervi előírásoknak is megfelelő -Helyi tanterv alapján.
  •                 . A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:
* A taneszköz feleljen meg iskolánk Helyi tantervében szereplő tananyagnak és követelményeknek.
* Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók.
* A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.
* A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet magasabb jogszabályban foglaltak alapján az Iskolaszék tanévenként elfogad.
  • . A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgy esetén (számítástechnika, vizuális kultúra, testnevelés) egyéb eszközökre is szükség van, melyek kiválasztása a szaktanárok javaslata alapján történik.
  •                 . A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt - szülői értekezleteken - tájékoztatjuk.
  •                 . A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
Tanulóink neveltségi szintjének javítása érdekében különösen nagy figyelmet fordítunk az osztályfőnöki órák tervezésére.

OSZTÁLYFŐNÖKI  TERV

A tanterv célja: Az osztályfőnöki órák nem a hagyományos ismeretközvetítés színterei, hanem építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyíti, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudást.
Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben rögzített intézményes kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól. Ez az óratípus csak akkor töltheti be funkcióját, ha a nevelési folyamat szerves részévé válik.

Pályaorientáció:
Cél: Járuljon hozzá a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakításához, a személyiség és a pálya megfelelésének felismeréséhez.

Az osztályfőnöki óra funkciói:

  • segíti a tanulókat az iskolában és az iskolán kívül szerzett élmények feldolgozásában,
  • a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük fejlesztésében, életpályájukra való felkészítésükben,
  • szociális képességek fejlesztése,
  • a tanulók segítése az ellentmondásos valóságban történő eligazodásban, a felelős állampolgárrá nevelésben,
  • a pályaismeret és önismeret szintetizálásával hozzájárul a pályaorientációhoz,
  • erkölcsi fogalom- és normarendszer fejlesztése.

Az osztályfőnöki órák témakörei:
1./ Önismeret
2./ A tanulás tanítása
3./ Társas kapcsolatok, viselkedéskultúra
4./ Testi és lelki egészség
5./ A családi közösség
6./ Helyem a közösségben, hazánk a világban
7./ Pályaorientáció (7-8. évfolyam)


3. évfolyam

A harmadik és negyedik osztályokban osztályfőnöki órákat nem építettünk be,de az osztályfőnöki nevelési céljainkat beépítettük a mindennapos nevelési rendszerünkbe.

A tanulás tanítása
Az eredményes tanulás feltételei (önismeret, önnevelés képességei). A tanuláshoz szükséges megfelelő környezet kialakítása. A tantárgyakkal való foglalkozás sorrendje, az írásbeli és a szóbeli feladatvégzés, a tanulás egymásutánjai. Törekvés az önállóságra a tanulásban, segítségnyújtás a tanulásban. A kitartó és szorgalmas tanulás fontossága.

Társas kapcsolatok, viselkedéskultúra
Mindennapi kommunikáció, udvariassági formulák, illemszabályok jellegzetes helyzetekben. Az étkezés kultúrája.
Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösséget teremtő ereje. A spontán kialakuló kis csoportok együttes jelenléte az osztályban, az ezek közötti feszültségek (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés, stb.). Becsületesség a társak között.
A tolerancia, empátia képességének fejlesztése. A jó baráti viszonyt elősegítő tulajdonságok.

Lelki egészség
A testi és lelki egészség összefüggései (a lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére).
Egészséges életmód kialakítása. A szabadidő helyes, változatos és egészséges kihasználásának fontossága.
Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei.
Veszélyes helyzetek otthonunkban és környezetünkben.

Elérendő neveltségi szint a 3. évfolyam végén
Tanuljon óráról órára, feladatait pontosan készítse el. Szívesen segítsen a gyengébbeknek. Ne a látszat után ítéljen meg másokat. Törekedjen megismerni társai életkörülményeit. Tudatosan tervezze életvitelét. igyekezzen megteremteni a munka, a pihenés és az ünneplés harmóniáját életében.


4. évfolyam

A tanulás tanítása
Tanulási módszerek, tanulási problémák, eredményes tanulás (feltétel pld.: pihent szervezet, jól beosztott idő, előre megtervezett sorrend, lényeg kiemelése, szóbeli megtanulása először, ismétlés, nyugodt környezet, stb.).
Az egyéni tanulás erőfeszítést követel. Az önellenőrzés, ismétlés pontosságot, kitartást, türelmet igényel.
A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások. Az értelem nélküli magolás következményei.

Társas kapcsolatok, viselkedéskultúra
Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között (érdekellentétek, rivalizálás, merev hierarchia, stb.). Sztárok és magányos tanulók helyzete az osztályban.
A tisztségviselők jogai és kötelességei.
Lányok - fiúk kapcsolata az osztályban.
Együttműködés, becsületesség, udvariasság és türelem a játékban, sportban. A durvaság és erőszak gátolja az együttműködést.
A felnőttek és gyermekek kapcsolatában a tolerancia és empátia képességének fejlesztése.

Lelki egészség
A megfelelő mentálhigiénés állapot, mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tanulságainak feldolgozása, hasznosításának képessége.
Az elégedettség, a boldogság, az öröm közötti összefüggések. A hiba, a bűn, a lelkiismeret okozta szorongás, feszültség, fáradtság oldásának lehetőségei.
A dohányzás, az italfogyasztás egészségkárosító hatásai.

Elérendő neveltségi szint a 4. évfolyam végén:
Értse meg, hogy a tanulás nehéz, fáradtságos munka, ne hagyja abba, ne adja fel, ha elsőre nem sikerül jó eredményt elérni. Saját képességeinek függvényében örüljön elért eredményeinek. Ne irigyelje azt, aki jobb nála. Tudjon segítséget kérni. Tudja, hogy a lányokat miért kötelessége egy fiúnak tisztelni. Lássa be, hogy a barátság nem jelenti azt, hogyha a másik rosszra csábít, engedek. A barátság nem zárja ki az osztály többi tagjával való barátkozást. Tudjon örülni mások örömének. Tanuljon meg veszíteni is. Legyen képes alkalmazkodni, de ne váljon megalkuvóvá.

5. évfolyam 
Önismeret:
Milyen vagyok, milyen szeretnék lenni?
A reális önismeret megalapozása.
Saját pozitív és negatív tett önálló megítélése.

A tanulás tanítása
Az eredményes tanulás feltételei.
Nehéz és könnyű tantárgyak, az egyes tantárgyak óráira eltérő módon kell felkészülni. Legfontosabb kötelesség a tanulás.

Társas kapcsolatok, viselkedéskultúra
A helyes viselkedés különböző élethelyzetekben.
Az emberi érintkezés tradicionális szabályai. A konfliktushelyzetek helyes megoldása az osztályban.

Lelki és testi egészség
Az egészséges életmód kialakítása, a tanulás, munka, pihenés megfelelő aránya.
Balesetveszély felismerése, segítségnyújtás. A játék és a sport szerepe az életben. A lelki és testi egészség párhuzama.

A családi közösség
A család: szülők, gyermekek, nagyszülők közössége, egybefűzi a szeretet, a felelősség és gondoskodás.
A családon belüli alkalmazkodás szabályai. A családok életrendje.

Helyem a közösségben, hazánk a világban
A lakóhely és a szülőföld, mint azonos helyek. A szülőföld gyermekkorhoz kapcsolódó élményei. Ápoljuk szűkebb szülőföldünk népi hagyományait. Történetek a nagyszülők életéről, a múltbeli élet tárgyi emlékei.

Elérendő neveltségi szint az 5. évfolyam végén
Az önismeret feltételei: reális és valóságnak megfelelő énkép fokozatos kialakulása.
Az adottságoknak, személyiségjellemzőknek megfelelő egyéni tanulási módszerek, technikák megkeresése. Szokják meg az iskolai társas együttélés szabályait (viselkedés a tanórán, szünetekben, udvariasság, tapintat). Törekedjenek az egymás iránti tiszteletre, kerüljék a trágár szavakat, egymás megalázását.
Alkalmazzák a szabadidős tevékenységre vonatkozó illemszabályokat.
Figyeljenek az ápolt, jó megjelenésre, legyenek igényesek a tisztaságra, rendre a környezetükben. Szabadidő otthon, a családban: játék, művelődés, munka.
Ismerje szülőföldje múltját és jelenét. Ápolja hagyományainkat.

6. évfolyam
Önismeret
Helyem az osztályban

A tanulás tanítása
A gazdaságos tanulás feltételei
A tanulási sikertelenségek okai
Miért tanulunk?
A tapasztalás a tanulás ősi formái

Társas kapcsolatok, viselkedéskultúra
Fiúk és lányok barátsága
Barátok, ismerősök az iskolán kívül
Társakkal a szabadidőben
Magunk között vagyunk
Illemtan a gyakorlatban
Lakásunk kultúrája

Lelki és testi egészség
A serdülők biológiai és higiéniai problémái
Sport a serdülők életében

A családi közösség
Demokrácia a családban
Karácsonyra készülünk

Helyem a közösségben
A közösség céljai, feladatai
Az osztály közössége
Hazánk a világban:
Hazánk és a világ
Kötődés a hazához
1848. emléke a művészetekben

Elérendő neveltségi szint a 6. évfolyam végén
Az "én" elhelyezése a társak között.
Ismerje a minőségi munkavégzés követelményeit. (felelősségtudat, munkafegyelem, pontosság, szorgalom, teljesítményre orientáltság).
Tartsák be az iskolai társas együttélés szabályait. Legyenek képesek empatikusan társaikhoz és a felnőttekhez fordulni. Az étkezés illemszabályait minden körülmények között alkalmazzák. Igényeljék a tisztaságot, a rendet környezetükben, az ápolt, jó megjelenést.
Ismerjék meg a társas-baráti együttlét kereteit, tartalmát, annak fejlesztő illetve romboló hatását.

7. évfolyam
Önismeret
Vágyak és szükségletek. Mit várnak el tőlem, és én mit várok el másoktól? Adottságok, képességek, gyengeségek, hiányosságok. Mire vagyok képes, mit akarok? Mit kell tennem céljaim eléréséhez?

A tanulás tanítása
Az értelmes tanulás. Rendszeresség a tanulásban. Ki miért tanul?

Társas kapcsolatok, viselkedéskultúra
Az empátia képességeinek fejlesztése.
A tolerancia fogalma. A megbecsülés, szeretet, szerelem fogalmai.
Tizenévesek iskolai konfliktusai.

Lelki és testi egészség
A stresszhelyzetek mindannyiunk által átélt szituációk. A drogok és a médiák. A határozott fellépés jellemzői. Az önbizalom fejleszthető. Balesetveszély felismerése, segítségadás. A megjelenés kultúrája.

A családi közösség
A mai család élete. A szülők kettős hivatása: munka és a család.
A gyermek családban történő nevelésének fontossága.

Helyem a közösségben, hazánk a világban
Eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, saját álláspont kialakítása.
Jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban.
Igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.
Mai nemzetiségi politikánk.

Pályaorientáció
Pályák megismerésének módjai, eszközei.
A választható szakmaterületek alapvető követelményei.
A pályaválasztás önmagunk mérlegelő megítélése: érdeklődés-képesség- adottság-teherbírás.

Elérendő neveltségi szint a 7. évfolyam végén
Az önmegfigyelés tapasztalatainak és mások véleményének, kritikájának hasznosítása. Minden gyerek tudja önmagáról, hogy mely feladatokkal képes megbirkózni, miben igényel segítséget. A minőségi munkavégzés követelményeinek ismerete. Segítsék társaikat szembeszállni a káros szenvedélyekkel. Védjék egészségüket (Ne dohányozzanak, ne fogyasszanak szeszesitalt!)
Ismerje jogait és kötelességeit az iskolában és a társadalomban. Az életkori sajátosságoknak megfelelően önfegyelemmel és munkafegyelemmel bírjanak.
Törekedjenek a választható szakmaterületek megismerésére.

8. évfolyam

Önismeret
Az önmegfigyelő, önértékelő képesség szisztematikus fejlesztése. Minimális emberismeret kiépítése. (Törekvés a szó és a tett egységére.)
Saját jellemvonások, képességek, adottságok felismerése, reális, önkritikus megítélése.
Áldozatkészség, a célok megvalósításának megítélése.

A tanulás tanítása
Sokoldalú ismeretszerzés. A képességfejlesztő tanulás. Helyes tanulási szokások. A permanens önművelődés igényének felkeltése.

Társas kapcsolatok, viselkedéskultúra
A szociális érzékenység fejlesztése. A segítőkészség fejlesztése. Az emberi méltóság. Az emberi jogok. Konfliktuskezelés, a kompromisszumkészség fejlesztése. Mások nézeteinek elfogadása.

Lelki és testi egészség
Saját felelősségünk, életminőségünk javításában. Rövid és hosszú távú céljaim. Erősségeim, gyengeségeim, fejleszthető tulajdonságaim. Az emberek egészségkárosító szenvedélyei: dohányzás, alkohol, kábítószer. Korunk réme az AIDS. Az egészséges életmód.

A családi közösség
A házasság, a családszervezés alapfeltétele: a férfi és a nő kölcsönös szerelme - felelősségvállalás.
Érzelem gazdag, meghitt családi légkör kialakítása. A válások jellegzetes okai. Gyermekek helyzete a csonka családban.

Helyem a közösségben, hazánk a világban
A mai magyar társadalom. Az Európai Unióhoz való csatlakozás fontossága. Jogok és kötelességek az iskolában és társadalomban. Az emberi agresszivitás, jogsértés.
Előítéletek leküzdése, a másság elfogadása. Folyamatos tájékozódás a világ eseményeiben.

Pályaorientáció
Tájékozódás a továbbtanulási lehetőségekről.
A pályaalkalmasság fogalma.
A fellépés, a felvételi beszélgetés, a felvételi vizsga.

Elérendő neveltségi szint a 8. évfolyam végén
Rendelkezzenek minél nagyobb mértékű önismerettel, reális önértékeléssel, mely képességeik, készségeik felismerését lehetővé teszik, s elősegítik a pályaválasztást, a "kinti" életben való boldogulást.
Jelenjenek meg az önművelés igényének kezdetei.
Legyen evidens számukra az iskolai társas együttélés szabályainak megtartása (tanórán és tanórán kívül).
Ügyeljenek a tiszta, ápolt megjelenésre, s legyen ennek alapja a serdülőkori higiénés felvilágosítás.

A nemek közti kapcsolattartás alapelveinek tisztázása legyen a viselkedéskultúra fontos eleme.
Erkölcsi kérdésekben alakuljon ki szilárd állásfoglalásuk.
Törekedjenek az előítéletek leküzdésére, a másság elfogadására.
Legyenek képesek vállalni a választott pálya követelményeit és elvárásait, pályaválasztási döntésük felelősségét.



AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FOLYAMATA

Tevékenységrendszerünk
Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a "gyermekközpontú" nevelés áll.
Iskolánk tevékenységrendszere a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul.

Tevékenységrendszerünk irányai:
1./ Tanítási-tanulási tevékenység folyamatos fejlesztése
2./ Egészséges életmódra irányuló folyamatossága
3./ Tanórán és tanórán kívüli nevelési és oktatási tevékenység folyamatos fejlesztése

1. Tanítási-tanulási tevékenység

  •                 .  Iskolánk alaptevékenysége a tanítás-tanulás folyamatának permanens fejlesztése.
Mindennapi oktatómunkánkkal közvetítjük tanítványaink felé, hogy legfontosabb kötelességük a tanulás, annak technológiai elsajátítása.
  •                 . Tervszerű, tudatos munkával megtanítjuk tanítványainkat a helyes időbeosztásra. A fejlődési sajátosságoknak megfelelően elősegítjük és követelményként támasztjuk, hogy tanítványaink egyre tökéletesebb tanulási technikákat alakítsanak, fejlesszenek ki.
  •                 .  Tanulóink megfelelő terhelése, képességeik optimális fejlődése érdekében tanítási óráinkon és azokon kívül is növeljük a tanulói munkáltatás, a manipuláció és az egyéni kreativitás fejlesztésének arányait, a differenciált foglalkozásokat.
  •                 .  A tanulásra való motiválást - hogy a tanulás öröm legyen a gyermek számára - kisiskoláskorban főleg érzelmi, később intellektuális alapon - igyekszünk elérni.
  •                 . Szilárd alapokat teremtünk ahhoz, hogy tanítványaink váljanak nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására és kreatívvá a szerzett kompetenciák -képességek és készségek - alkalmazásában.
  •                 . Alaptevékenységünk során a cselekedtetés és gondolkodó aktivitás révén és viszonylatában a szükséges fokozatokat betartjuk.
  •                 .  A motiválás és az egyes képességek fejlesztésének területén kiemelt feladataink:
Tanulási motívumok
Iskolánk a folyamatosan növekvő etnikai arányok mellett is igyekszik megvalósítani a tanulási motívumok megerősítésében, a tanulói teljesítmény-motivációk kialakításában eddig elért, a tanulási tevékenység szándékos, céltudatos tevékenységgé alakítását. Alsó tagozatban a tanítványi kötődés, felső tagozaton a tantárgyi kötődés, mint fontos tanulási motívum erősítéséről ezután sem mondunk le. A tárgyakhoz való viszony motiváló képességének (segítőkészség, tisztességes versengés) fejlesztése. Helyes tanulási szokások kialakítása (rendszeres, megfelelő, sikeresen teljesíthető feladatok, ellenőrzés, értékelés). A tanulás értékének tudatosítása.
Értelmi képességek
Megismerési, kommunikációs és gondolkodási képesség:
Szemléletes megfigyelések lehetőségének biztosítása, a megfigyelés szóbeli megfogalmazásának, írásbeli lejegyzésének képessége.
A racionális gondolkodásmód kialakítása. Olvasási-, írás- és beszédkészség folyamatos fejlesztése. Értelmezési képességek fejlesztése törvények, szabályszerűségek megismerésével. Szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése szóban és írásban.
A nyelvtani ismeretek alapjának elsajátítása. Képi gondolkodás, a rendszerezési, kombinatív képesség fejlesztése tapasztalati szinten, tárgyakkal, játékokkal elsősorban manipulációs úton. Ok- okozati, indoklási, bizonyítási képesség, fejlesztése.
Az elvont gondolkodásmód, a problémamegoldó képesség kiemelt fejlesztése.
Informatikai képesség
Információk szerzésének és felhasználásának készsége, kézikönyvek, szótárak, lexikonok használata.
A könyvtár képességszintű használata.
A személyi számítógép működésének és kezelésének elsajátítása, oktatóprogramok használata.
Idegen nyelvi képesség
Az angol nyelv beszédértési és beszélgetési képesség fejlesztése.



Az iskola képzési rendje

A képzés szakaszai:

Bevezető szakasz, 1 - 2. évfolyam
Írás, olvasás, számolási készségek, helyes tanulási szokások megalapozása;
Az iskola társas környezetébe szoktatás;
Az iskola belső szabályaihoz igazodó helyes tanulói szokások, viselkedésformák kialakítása;
Az egyéni képességek fejlesztése differenciált módszerek alkalmazásával; gondolkodási műveletek megalapozása;
Szűrővizsgálatok (dislexia, disgrafia, discalculia) elvégzése, egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása.

Kezdő szakasz, 3 - 4. évfolyam
Helyes tanulási szokások kialakítása;
Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása;
Ismeretfeldolgozási technikák elsajátítása;
Eszközszintű íráshasználat fejlesztése;
Szókincsbővítés, kifejezőkészség komplex fejlesztése;
Kritikus önértékelés és mások helyes megítélése képességének fejlesztése;
A tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás fejlesztése.

Alapozó szakasz, 5 - 6. évfolyam
A meglévő ismeretek bővítése, melyek közvetlen tapasztalatszerzésre és gyakorlati tevékenységre épülnek; az önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztése.
Alapvető erkölcsi tulajdonságok és magatartásformák megszilárdítása;
A tantárgyi követelmények biztosítása az egyéni képességek figyelembevételével.

Fejlesztő szakasz, 7 - 8. évfolyam
Az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása;
Az önálló tanuláshoz szükséges ismeretek, készségek megszilárdítása;
Az absztrakciós gondolkodás fejlesztése (analízis, szintézis, következtetések, lényegkiemelés, szabályalkotás);
A helyes magatartási és viselkedési formák belső meggyőződésből származó önálló követése;
Az egészséges életvitel, a környezettudatos magatartás szokásrendszerének továbbfejlesztése; tantárgyi követelmények teljesítése, diagnosztikus mérése, standardizálás tesztek alapján.



Az egyes szakaszok követelménye

2./2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények


Tantárgyszerkezet, óratervek

Iskolánkban a tanítás tantárgyi rendszerben történik.
Az óratervek készítésénél figyelembe vettük:
"                az oktatási kormányzat által kiadott NAT-ot, illetve jóváhagyott tantervi ajánlásokat, a választható órakerethez a fenntartó 10%-ot engedélyezhet.
"                a kompetencia mérés tantárgyait

Tantárgyi struktúra

1. Magyar nyelv és irodalom (1-8.)
2. Élő idegen nyelv (1-8.)
angol  (4-8.)
angol szakköri formában  (1-3.)
3. Matematika (1-8.)
4. Környezetismeret - természetismeret (1-6.)
5. Történelem (5-8.)
8. Ének-zene (1-8.)
9. Földrajz (7-8.)
10. Biológia (7-8.)
11. Fizika (7-8.)
12. Kémia (7-8.)
13. Rajz (1-8.)
14. Számítástechnika (4-8.)
Informatika szakköri szinten (1-3.)
15. Technika (1-8.)
16. Testnevelés (1-8.)
17. Osztályfőnöki (1-8.)







Az egyes évfolyamokon alkalmazott tantervek:

                Tanév                                Évfolyam
                                                1.                                2.                                3.                                4.                                5.                                6.                                7.                                8.
                2007/2008                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                Új keret                                Új keret                                Új keret                                Új keret
                2008/2009                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                Új keret                                Új keret                                Új keret
                2009/2010                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                Új keret                                Új keret
                2010/2011                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                Új keret
                2011/2012                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT                                NAT
               
                NAT= A 243/2003. Kormányrendelettel kiadott NAT szerinti helyi tanterv
                Új keret = a kerettanterv a 2002. évi óraszámváltozás után, a 10/2003.(IV.28.) OM rendelet alapján
               
               
                A tanulói óraszámok meghatározásakor figyelembe veendő órakeretek:
                egy évfolyam egy osztály esetén:
               
               

Évfolyam               
?Kötelező óra                ?Nem kötelező
időkeret                ?A tanulók tanórai terhelésének felső határa
                nap/óra                hét/óra                hét/óra                hét/óra
1.                4                20                +10%  = 2                22
2.                4                20                +10%  = 2                22
3.                4                20                +10%  = 2                22
4.                4,5                22,5                +10%  = 2,25                24,5
5.                4,5                22,5                +25%  = 5,625                25,5
6.                4,5                22,5                + 25% = 5,625                25,5
7.                5                25                +30%  = 7,5                29
8.                5                25                + 30% = 7,5                29
1                52. § (3) bekezdés
2                52. § (7) bekezdés
3                A 243/2003.(XII.17.) Korm. 7.§ (1) alapján







HELYI TANTERV
(1-4. évfolyam)

Intézményünkben az alsós évfolyamokon az Apáczai tanterv család alapján tanítottunk eddig.
A nevelőtestület döntése alapján, az 1-4. évfolyamon változatlanul az Apáczai tanterv családot választjuk. Alapelveivel, a fejlesztés területeivel, a fejlesztési feladatokkal azonosultak, azt változtatás nélkül elfogadják.
A tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret. A változatát, humán orientációval alkalmazzuk, 10 %-os módosítással.

Tantárgy/évfolyam                1.                2.                3.                4.                arány
Magyar nyelv és
Irodalom                8                8                8                7, 5                38, 2 %
Matematika                4                4                3, 5                3, 5                17, 6 %
Idegen nyelv                                                                2 (3)                3, 6 %
Környezetismeret                1                1                1                1                4, 8 %
Informatika                                                0, 5                1, 5                2, 4 %
Ének-zene                1                1, 5                1                1                5, 5 %
Rajz                1, 5                1                1, 5                1                6, 1 %
Technika és életvitel                1                1                1                1                4, 8 %
Testnevelés és sport                3                3                3                3                14, 5 %
Szabadon tervezhető                0, 5                0, 5                0, 5                0, 5                2, 4 %
Összesen                20                20                20                22,5                100 %

Kötelező óraszámok:

1. osztály
Magyar nyelv és irodalom tantárgyból az első félévben a szabadon tervezhető 0, 5 órával 9 óra lesz, és 1 rajz.
A második félévben 8 óra magyar és 2 rajz.

2. osztály
Magyar nyelv és irodalom 9 órára emelése az első félévben a szabadon tervezhető 0, 5 órából és énekből 1 óra.
A második félévben 8 óra magyar és 2 óra ének.

3. osztály
A szabadon tervezhető 0, 5 órát a matematikához adjuk ez által 4 matematika óra lesz a 3,5 óra helyett.
Az első félévben rajzból 2 óra.  Második félévbe 1 óra rajz, 1 óra informatika.

4. osztály
Első félév 0, 5 óra informatika a magyarhoz.
0, 5 óra szabadon tervezhető a matematikához csatolva.
Angolból 2 óra.
Második félévben a magyarból 1 órát átcsoportosítunk az angolhoz, s így 3 idegen nyelvi óra és 2 informatika lesz.

Választható órák:

1. osztályban               
1 felzárkóztató és 1 óra tehetséggondozó óra lesz

2. osztályban               
1 óra manuális képességfejlesztés
1 óra differenciált képességfejlesztés

3. osztályban               
1 óra idegen nyelvi alapozó
1 óra úszásoktatás
1 óra drámajátékok


4. osztályban               
1 óra művészeti alapok
2 óra természettudományi ismeretek - tehetséggondozó



HELYI TANTERV
(5-8. évfolyam)

A felső tagozatban a Nemzeti Tankönyvkiadó kerettantervét tantárgyanként külön-külön a következő óraszámokban fogadta el a tantestület.

Tantárgy/évfolyam                5.                6.                7.                8.
Magyar nyelv és irodalom                5                4                4                4
Történelem                2                2                2                2, 5
Angol nyelv                3                3                3                3
Matematika                4                4                4                4
Informatika                2                2                2                1, 5
Természetismeret                2, 5                3, 5                               
Fizika                                                2                2
Biológia                                                2                2
Kémia                                                2                2
Földrajz                                                2                2
Ének-zene                1                1                1                1
Vizuális kultúra                1, 5                1                1                1
Technika és életvitel                1                1                1                1
Testnevelés és sport                2                2                2                2
Osztályfőnöki                0, 5                0, 5                0, 5                0, 5
Tánc és dráma (modul)                0, 5                0, 5                               
Hon és népismeret (modul)                0, 5                                               
Mozgókép és médiaismeret (modul)                                                                0,5
Kötelező óraszám a KT alapján kiegészítve az 52. §-ban engedélyezett órákkal.                25, 5                25                28, 5                29

Az óraszámokat heti bontásban lehet megtalálni a táblázatokban. Az informatika órák tartalmazzák a csoportbontás lehetőségét is. A 0, 5 órák az első és a második félévben a következő módon kerül alkalmazásra:

5. osztály                                I. félév                                                                                II. félév
Vizuális kultúra                                2                                                                                1
Természetismeret                                2                                                                                3
Hon és népismeret                                0                                                                                1
Testnevelés tánccal                                3                                                                                2
kiegészítve
Osztályfőnöki egész évben 1-1 óra az 52. § (11) pontja alapján kiegészítve.
Ez vonatkozik az 5- 8. osztályra egyaránt.

6. osztály                                I félév                                                                                II. félév
Természetismeret                                2                                                                                3
Testnevelés tánccal                                3                                                                                3

7. osztály
Az etika a magyar irodalom tantárgy keretébe épül be.

8. osztály                                I félév                                                                                II. félév
Történelem                                2                                                                                3
Informatika                                2                                                                                1

A hon és népismeretet a történelem tantárgyhoz csatoljuk, a testnevelés a táncmodullal egészül ki. A dráma modul beépül a magyar nyelv és irodalom órák rendszerébe. A mozgókép és médiaismeretet csatoljuk az informatikához.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása során az OM által kiadott vonatkozó irányelveket érvényesítjük. A központilag kiadott útmutató szerint alkalmazzuk a kerettantervet.









A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban Kt.) 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4.
évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni. 2011/2012. tanévtől kezdődően az 5. évfolyamon teljes egészében szakrendszerű oktatás keretei között folyik az oktatás.
A 2011/2012. tanévben a felmenő rendszer szükségessége miatt 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 50-75 %-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időkeretben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás a 6. évfolyamon.
A 2012/2013. tanévtől kezdve a 6. évfolyamon is teljes egészében szakrendszerű oktatás folyik.

Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi
modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító,
megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak
nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.
(Kt. 121.§ (34.)

Célja:
A Nemzeti Alaptanterv kulcskompetenciáinak, a lemaradó gyermekek képességeinek
fejlesztése. Az elvárt teljesítménytől elmaradó tanulók olyan készségeinek és képességeinek kialakítása, fejlesztése a helyi tantervben rögzített tantárgyakon belül, amely a további sikeres tanulást elősegíti. A legfontosabb cél az, hogy ezen tanulók oktatás-nevelésében nagyobb szerepet kapjon az alapvető készségek és képességek fejlesztése, kibontakoztatása, a tanulók felzárkóztatása.

Személyi feltételek:
A nem szakrendszerű képzést a törvény Kt.17. § (8) bekezdés előírásainak megfelelő
képzettségű tanítók és tanárok végzik.
Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.

Fejlesztendő területek:
Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket,
képességeket tartjuk számon. Ezen funkciók tartalmának és hatékonyságának a növelése a
magyar nyelv és irodalom, a matematika, az élő idegen nyelv, valamint a művészetek
műveltségi területeken (tantárgyaknál) indokoltak. A magyar nyelv és irodalom tantárgy
magában foglalja - többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz, az idegen nyelvi
kommunikáció az angol és német nyelv tantárgyhoz, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség a rajz tantárgyhoz köthető.

Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek a 10-12 éves korú
tanulók vonatkozásában az alábbiak lehetnek:

Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező
képesség és elemi kombinatív képesség fejlesztése, az egyes tanulók estében a szignifikáns
eltérések korrigálása. Fontos továbbá, hogy megtudjuk, mekkora utat kell még bejárni az
optimális használhatóság kritériumának eléréséig.

Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az
optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a
betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az
olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el.

Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a
tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle
íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan.
Mivel a 4-5. évfolyamon már az íráskészséget eszközként kellene használni, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5. és 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is.

Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a
mértékegység-váltást és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értjük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában.

Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli
szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) mérésének iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik
vonatkozásban.

Az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán kiemelt figyelmet kell
fordítani az alábbiakra:
"                az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban,
"                az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére,
"                a kommunikációs képességek (pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére,
"                a szociális kompetenciák fejlesztésére,
"                a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra,
"                az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a "tanítói" és a "tanári" módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét.

Munkaformák:
A sikeres felzárkóztatás érdekében a következő munkaformák kialakítására törekszünk:
Hosszú távon
? A tanulók gondosan megszervezett differenciálása. A differenciálás történhet
csoportbontással és az egyéni bánásmód alkalmazásával. Műveltségi területenként
legalább három csoport (haladók, közepesek, gyengék) kialakítására kerül sor egy
évfolyam tanulóiból. A csoportbontáshoz és az egyéni foglalkozáshoz plusz órákra
van szükség.
Rövid távon
? A tanórai páros munka, tanulópárok kialakítása és a képességek szerinti differenciált
csoportmunka a leghatékonyabb.
Mindkét esetben fontos a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezése, a szóbeli és szöveges értékelés következetes alkalmazásával.

További lehetőség a nem-szakrendszerű oktatási forma kialakítására a projektnapok,
témanapok szervezése. A kötelezően erre a célra fordítandó idő felhasználható tömbösítve, ezzel tartalmilag összetett tanulási helyzetek kialakítására van lehetőség. A testi-lelki egészség, a környezettudatos nevelés, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése egy témahéten, témanapon projektoktatás formájában feldolgozott tananyagrészek elmélyítésével, a sikerorientált foglalkozások szervezésével valósítható meg.

Csoportok szervezése:
A tanulói csoportok kialakításának alapja az iskolai diagnosztikus mérések és az országos kompetenciamérések iskolai eredményei, adatai lesznek, mint a fejlesztések
alátámasztásának eszközei.

Az iskola tanévvégi diagnosztikus felmérésének célja az, hogy a pedagógiai döntések,
beavatkozás, fejlesztés előtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a
tanulóik milyen feltételekkel kezdik a nevelés - oktatás adott szakaszát, melyek azok a
területek, ahol lemaradtak, mely területeken kiemelkedők. A felmérésen elért eredmények
segítik a tanulók induló tudásának feltárását, beazonosítható, hogy mire építhet az iskola,
feltárható, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel,
képességekkel, amelyekre a tantárgy 5., illetve 6. tanév eleji tanításának megkezdésekor, vagy egy adott tantervi tematikus egység (modul) megkezdése előtt támaszkodhatunk. A
diagnosztikus mérés eredményét nem osztályozzuk, de az elért eredmény alapján a tanulót szövegesen értékeljük. Így a szülő részére a pontosabb tájékoztatás céljából hasznos információ adható a tanuló további fejlesztéséhez.

Az iskolai és az országos jelentésben található táblázatok a 4. évfolyamos diákoknak a tanév végi átlageredményeit tartalmazzák: az országos átlagot, továbbá a tanulók százalékos eloszlását az öt elsajátítási szint (előkészítő, kezdő, haladó, befejező, optimális) szerint. A százalékos eloszlás a vizsgált csoport fejlesztésének feladataira utal. Például azoknak a tanulóknak, akiknek az olvasáskészsége még előkészítő szinten van, problémáik vannak egyes betűk felismerésével, összeolvasásával. A kezdő és a haladó szintet elért tanulóknak sem megfelelő az olvasáskészsége, nem képesek az olvasás eszközszerű használatára. Viszont a befejező szintet elérők már közel jutottak az optimális szinthez, az alapszókincs legalább 90 százalékát ismerik, illetve gyakorlott olvasóvá fejlődtek. A mérőeszközök későbbi alkalmazása során a tanulók adatainak ismeretében megtervezhetők a személyre szabott fejlesztés feladatai is.

A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett éves országos felmérés azt mutatja meg
minden iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az adott iskolában a negyedik évfolyamon oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatja minden iskola, hogy az értékelés pillanatában hol tartottak a vizsgált osztályai a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest.

A csoportbontást az elvárt teljesítménytől elmaradók száma határozza meg.
A "nívócsoportban" való foglalkoztatás megszervezése ebben az esetben pl. a felzárkóztatásra szorulók és az adott tantárgyhoz kötött fejlesztésben élenjárók továbbfejlődése érdekében differenciálhat bizonyos időtartamon belül, pl. egy félévre tervezett módon.


A 2010/2011-es tanévben a nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámok kiszámításának módja, felhasznált időkeret:

A kötelező órák száma a Közoktatási törvény 52. §-a alapján 5. osztályban: 22, 500 óra.
A nem kötelező órák száma:                                                                                                                  5,625  óra.
A HETI ÓRAKERET                                                                                                                                  28, 125 óra
Kerekítve                                                                                                                                                          28 óra

A nem szakrendszerű sávban a 20 % esetén heti 4, 5 óra, amely évi 166, 5 óra.


Ebből éves szinten:

Heti 2 óra (évi 74 óra) olvasás-szövegértés.
Heti 2 óra (évi 74 óra) problémamegoldó-matematika (számolási készség fejlesztése).
A fennmaradó 166, 5 -ből 2x74 = 18, 5 óra tömbösített formában erdei iskolában, illetve
projekt hét keretében kerül felhasználásra.

A nem szakrendszerű oktatás kötelező órák számából alkotott heti 4 óra minden gyerek számára kötelező. Ezeken a tanórákon különösen kiemelt szerepelt tölt be a csoportmunka, a differenciált foglalkoztatás. Az itt tanító pedagógusok ismerek a kooperatív oktatási technikákat, alkalmazzák a kompetencia alapú oktatás módszertanát. Ezzel kapcsolatosan továbbképzéseken vettek részt, folyamatos önműveléssel fejlesztik személyiségüket. A tanórák fontos része a beszéltetés, a tanulók tevékenykedtetése, ilyenkor a pedagógus nem az információ átadó szerepét tölti be, hanem irányítója a tanulók önálló felfedező tanulásának. Ezen órák többségében főleg a gyakoroltatás a fő cél, de természetesen új anyag feldolgozása is történhet. Az értékelés beleolvad a magyar irodalom és magyar nyelv, illetve a matematika érdemjegyekbe. Szakrendszerű oktatás formájában történik a kötelező órák 80 %-nak oktatása. A nem kötelező tanórai foglalkozás 5, 625 óra 20 %-a kerekítve heti 1 órát (évi 37 órát) jelent, amelyet a délutáni nem kötelező foglalkozások keretében végzünk. Ezeken a foglalkozások főleg az önismeret, a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, a szövegértés, lényegkiemelés és a tanulás tanulása kap fő szerepet. A tanulók részvétele az órákon nem kötelező. A tanulók dokumentumaiban év végén (napló, bizonyítvány, törzslap) szerepel majd:
"A nem szakrendszerű oktatásban részt vett" mondat.
2010/2011 tanévben a 6. évfolyamon is 20 %-ban történik majd a nem szakrendszerű oktatás, 80 %-ban szakrendszerű oktatás lesz.

A kötelező órák száma a Közoktatási törvény 52. §-a alapján 5. osztályban: 22, 500 óra.
A nem kötelező órák száma:                                                                                                                    5,625  óra.
A HETI ÓRAKERET                                                                                                                                28, 125 óra
Kerekítve                                                                                                                                                        28  óra

A nem szakrendszerű sávban a 20 % esetén heti 4, 5 óra, amely évi 166, 5 óra.

Ebből éves szinten:
Heti 2 óra (évi 74 óra) olvasás-szövegértés.
Heti 2 óra (évi 74 óra) problémamegoldó-matematika (számolási készség fejlesztése).
A fennmaradó 166, 5 -ből 2x74 = 18, 5 óra tömbösített formában erdei iskolában, illetve
projekt hét keretében kerül felhasználásra



Időkeret:

Az időkeret megállapítását és felhasználását minden évben befolyásolja elsősorban az
alapkészségekben mutatkozó elmaradás (az adott tanulók vizsgált teljesítményének a szintje).
A nem szakrendszerű oktatás megszervezése során az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret felhasználása nem feltétlenül igényli azt, hogy minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban. A nem szakrendszerű oktatás évfolyam szintű tervezésének egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szinteket, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idősávban tehetségnevelést végezhetünk a "szakrendszerű" keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel is megoldható a tanulók foglalkoztatása).
A nevelőtestületünk döntése alapján a 2011/2012 tanévtől a kötelező órák és nem kötelező tanórák 25 %-ban fog az intézményünkben nem szakrendszerű oktatás keretében folyni a 6. évfolyamon a tanítás.  75 %-ban szakrendszerű oktatás keretei között tanítunk az említett évfolyamokon.

A kötelező órák száma a Közoktatási törvény 52. §-a alapján 6. osztályban: 22, 500 óra.
A nem kötelező órák száma:                                                                                                                    5,625  óra.
A HETI ÓRAKERET                                                                                                                                  28, 125 óra
Kerekítve                                                                                                                  28        óra

A nem szakrendszerű sávban 25 % esetén heti 7 óra, amely évi 259 óra.

Ebből éves szinten:
Heti 2 óra (évi 74 óra) olvasás-szövegértés.
Heti 2 óra (évi 74 óra) problémamegoldó-matematika.
Heti 1 óra (évi 37 óra) osztályfőnöki óra (életpálya építés).
Heti 1 óra (évi 37 óra) természetismeret (természettudományos kompetencia fejlesztése).
Nem kötelező foglalkozások keretében heti 1 óra (évi 37 óra) informatika (digitális
kompetencia fejlesztése).

Az átmeneti rendelkezések értelmében intézményünk a 2010/2011. tanévig az 5. 6.
évfolyamokon a nem szakrendszerű oktatást az általános tantervű osztályokban
heti 4+1 órában (20 %) szervezi meg a kötelező és a nem kötelező órák időkeretét.
2011/2012 tanévben a 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást heti 7 órában
(25 %) szervezi meg.



























Melléklet

Iskolánk pedagógiai programjának kompetencia alapú átdolgozása a TÁMOP 3.1.4. alapján

Tartalma:

1./ Az oktatási intézményben folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei (kiegészítés, újragondolás a kompetencia alapú oktatás gyakorlati igényei szerint)

2./ A személyiségfejlesztés kompetencia alapú értelmezése (kiegészítés)

BEVEZETŐ

                A 202/2007. (VII. 31.) Kormány sz. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló korábbi 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletét kiegészítette, ill. módosította. A 7. § (3) pontja alapján "Az iskolák az e rendelet melléklete alapján áttekintik pedagógiai programjukat, és a szükséges változtatásokat átvezetik." A szakmai - képzési kínálatot korszerűsítik és gazdagítják a kompetencia alapú oktatás tartalmával és annak módszertani elemeivel.
A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének az első lépése (a szakmai tájékozódáson túl) az intézményünk pedagógiai programjának kompetencia alapú átdolgozása. A nevelőtestületből alkotott teamek az iskolavezetés irányításával a Pedagógiai Programot a mellékletben megfogalmazottak szerint módosítják, illetve kiegészítik.

Különösen az alábbi két fejezetet érinti a változás:
  •                 Az oktatási intézményben folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei,                céljai, feladatai, eljárásai és eszközei (kiegészítés, újragondolás a kompetencia                alapú                oktatás gyakorlati igényei szerint)
  •                 A személyiségfejlesztés kompetencia alapú értelmezése (kiegészítés)

                Iskolánk valamennyi pedagógusa felkészül rá és részt vesz a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló módszertani kultúra elterjesztésében, továbbá vállalkozik a korszerű digitális eszközök (SDT) alkalmazására az iskola életének minden területén. Saját műveltségterületének / tantárgyának tananyagába, illetve kompetencia alapú követelményrendszerébe beépíti a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tevékenységeket és módszereket.

Szakmai törekvések és várt eredmények:
  •                 az átdolgozott pedagógiai program és helyi tanterv alapján új tartalmak és eljárások alkalmazása,
  •                 a pedagógiai gyakorlatban a kulcskompetenciák fejlesztése,
  •                 a heterogén szocio-kulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában az esélyegyenlőség javítása érdekében a hatékony hátránykompenzálás megvalósítása.

A kompetencia alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása
                A pedagógiai kultúra fejlesztése érdekében: a kooperatív tanulás-tanítási technikák módszertani elsajátítása/ meghonosítása, az eszköztár bővítése; a pedagógusok, vezetők, tanárok és szaktanácsadók felkészítése a változásra, a tantestületek ráhangolása a feladat elvégzésére.
                A pedagógusok és a vezetők tervezik / végzik a kompetencia-területen történő nevelési, oktatási tevékenység bevezetéséhez szükséges adaptációt, a kompetencia-alapú programcsomagok testre szabását, összhangban az intézményi sajátosságokkal, a hátrányos
helyzetű, valamint a roma tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésével.
Az új pedagógiai eszközrendszert beépítik a pedagógiai programba, helyi tantervbe, tanmenetekbe és egyéb dokumentumokba.
                Az iskola napi pedagógiai gyakorlatában bekövetkező változásokról a partnerekkel történő kommunikáció / tájékoztatás rendjét bővítettük, a közvetlen és közvetett partnereket folyamatosan tájékoztatjuk, s a döntési folyamatok előkészítésébe is bevonjuk Őket.
Az SDT és egyéb digitális tartalmak, illetve tananyagok használatához szükséges informatikai eszközök beszerzése, üzembe helyezése részben megtörtént (digitális tábla, és folyamatos.

A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének alkalmazása
                A 2009/2010-es tanévben az új módszertani elemek beépítése a cél. A TÁMOP 3.1.4. képzéseken részt vett pedagógusok a saját tanulócsoportjaikban az adaptált tartalmakkal, eszközökkel, módszerekkel végzik tevékenységüket. A központi képzéseken részt vett pedagógusok a testületi belső képzéseken és a kistérségi munkaközösségekben az egymástól tanulás módszerével adják át módszertani ismereteiket egymásnak.
Meg kell ismerniük a pedagógusoknak a kompetencia-területek kiműveléséhez szükséges -nevelő-oktató munkát segítő- eszközöket és felszereléseket, továbbá a képességfejlesztő programot segítő tankönyv, munkafüzet, bútorzat, interaktív technikákkal kapcsolatos kívánalmakat. Az iskola Pedagógiai Programjába be kell építeni a kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos módszereket, úgymint drámapedagógia, kooperatív oktatási módszerek, a differenciált oktatási gyakorlat.

                A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanítására épülő társadalom elvárása: a kulcskompetenciák, ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének kialakítása és megerősítése.
               









KOMPETENCIA-TERÜLETEK BEÉPÍTÉSE
A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNKBA

A fejlesztés iránya

A magyar közoktatás főbb gondjai                A fejlesztés irányai
Szelektív iskolarendszer                egységes, befogadó (komprehenzív) iskolarendszer
tanár központú módszertan                tanulóközpontú módszertan
kanonisztikus tananyag kijelölés                pragmatikus , testre-szabott tananyag válogatás
Központi tantervek                helyi tantervek
Egységes módszertan                differenciált módszertan
nagy és egyrétegű tananyag                kevés és rétegzett tananyag
ismeretátadás                ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, kompetencia alapú képzés
aktív tanár- passzív tanuló                aktív tanár - aktív tanuló (megváltozott tanárszerep)
egyirányú kommunikáció                vertikális és horizontális információáramlás
A teljesség illúziója                reális teljesítés
szelekció és regráció                integráció, infúzió


Közoktatási törekvéseink

Várt eredmények
  •                 az integrációs folyamatok erősödése,
  •                 pedagógusok felkészítése a kulcskompetenciák fejlesztésére,
  •                 a képességfejlesztés előtérbe helyezése az ismeretközpontú oktatással szemben, új pedagógiai kultúra megismertetése,
  •                 a tanulási - tanítási kultúra megújítása,
  •                 korszerű tanulási környezet megteremtése: infrastrukturális fejlesztés, intézményünk
felújítása, eszközpark korszerűsítése

A közoktatás tartalmi megújítása
  •                 kompetencia alap
  •                 pályaorientációs tanácsadás
  •                 átfogó mérési, értékelési, minőségirányítási rendszer fejlesztése
  •                 tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák
  •                 oktatási dolgozók át-és továbbképzése, alkalmazkodóképesség
  •                 kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás érdekében

Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló fejlesztések
  •                 hátrányos vagy roma tanulók szegregációja elleni küzdelem,
  •                 integrációs nevelés és integrált oktatás
  •                 sajátos nevelési igényű tanulók oktatása
  •                 nemzetiségi oktatás, migrációs tanulók integrált oktatása

A tanítók és tanárok feladatai és változó szerepük
  •                 az óvoda -iskola átmenet segítése
  •                 képességfejlesztés az ismeretközpontúság helyett
  •                 befogadó szemlélet, integrációs gyakorlat
  •                 "Minden gyermek más"- egyénre szabott fejlesztési programok
  •                 új pedagógiai "szerepértelmezés"
  •                 új pedagógiai kultúra alkalmazása
  •                 szöveges értékelés, értékelés osztályszinten, egyénileg, önértékelés
  •                 a fejlesztő hatások szakaszainak egymásra építése - bevezető, kezdő, alapozó, fejlesztő
  •                 az átmenetek elősegítése


Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója

  • Az alapelvek, célok és feladatok kidolgozása minden kompetencia területre.
  • A tananyag kijelölése - lokalizálása, az egyes programelemek elhelyezése a tantárgyi struktúrában (tantárgyakhoz, műveltségi területekhez, osztályfőnöki programokba, modulokhoz, tanórán kívüli tevékenységekbe).
  • Időbeli elrendezése (epochák, modulok, projektek).
  • Fejlesztési eljárások és módszerek megválasztása (fejlettségi szintnek megfelelően).
  • A kompetenciafejlesztés komplex taneszköz-rendszerének alkalmazása:               
  • programtanterv               
  • tanulói eszközök               
  • tanári eszközök               
  • értékelő eszközök               
  • modulok rendszere               
  • digitális eszközök, informatikai fejlesztés

A kompetencia fejlesztését támogató rendszer
               
  • külső továbbképzések (tanárok felkészítése)               
  • belső továbbképzések (önképzés, beechmarking)               
  • mentorálás (program-karbantartás)               
  • szaktanácsadás igénybe vétele

A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása
               
  • pedagógiai diagnosztika,               
  • tehetségazonosítás,               
  • tanulási stratégiák és módszerek megismerése,               
  • tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság),               
  • részképesség-zavarok kiszűrése,               
  • a személyiség komplex megismerése

Az alkalmazott mérés-értékelés, minőségbiztosítás iskolai rendszere
               
  • az értékelés elveinek kidolgozása               
  • diagnosztikus (bemeneti) mérések               
  • formatív (visszajelző, szabályozó) mérések               
  • a tanulói fejlődés nyomon követése               
  • szummatív (lezáró - minősítő) mérés-értékelés

Módszertani elemek
               
  • tanulásszervezési javaslatok,               
  • tanórai differenciálás heterogén csoportban,               
  • kooperatív tanulás,               
  • tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat,               
  • a drámapedagógia eszközei,               
  • egyéni és csoportos projektmunka,               
  • átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba,               
  • prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása               
  • tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása,

A tanulni tanulás kognitív és affektív kompetenciájának fejlesztése
               
  • a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe,               
  • a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése,               
  • a tanuláshoz való viszony (attitűd) feltérképezése, a változások követése,               
  • a motivációs bázis megismerése és formálása,               
  • a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak                    alkalmazása (életkor-specifikusan),               
  • a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése (kíváncsiság,                  érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás,                                    küzdőképesség, sikerorientáció - kudarckerülés

Az iskolánk pedagógiai programja a NAT - ban leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT - ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás - tanulás folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel kívánjuk elérni.

A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több színtű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi - érzelmi - akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés).






Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A kompetencia tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik.

A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító - megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen.

Az iskolánkban folyó nevelő oktató munka
pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei
(kiegészítés a kompetencia alapú oktatás szempontjai szerint)
a TÁMOP 3.1.4 -es pályázat alapján


A kompetencia-területek beépítése
                                                               
Tézisek, tényszerű megállapítások -
kijelentő mondatokban fogalmazva.                Mozgósító erejű, célok - felszólító mondatokban fogalmazva.                Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?                Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk.                Alkalmazott módszerek, eszközök.
Felsorolás.
Iskolánk nevelő - oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.
                Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban:
  • anyanyelvi,
  • idegen nyelvi,
  • matematikai,
  • természettudományos,
  • digitális,
  • a hatékony önálló
  tanulás,
  • szociális és állampolgári
  • kezdeményezőképesség
  és vállalkozói komp.,
  • esztétikai-művészeti
  tudatosság és kifejező- 
  képesség
Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint                Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.                A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
                Az egyes kompetencia-területekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.)
Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu

A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.
                A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!
                A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják                A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
                A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 - 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
                Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a  kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!
                Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.                Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..                Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő - tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.
A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására. 
                A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont - mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban                A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.                A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.                Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal.
A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.
Iskolánkban két idegen nyelvet (angol és német) magas színvonalon oktatunk.                Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.                Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép-és felsőfokú nyelvvizsgát.                Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével.                A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.
Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.
                Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség!                Demokratikus alapokon álló, integratív tanár - diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.                Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).                Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási - tanítási folyamatokat.
Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.
                Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!                A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük.
                Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel.
Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket!                Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.
Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT - programokat.                Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!                Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust..                A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.                Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk..
Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át.
"Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség."
(Németh L.)                Következetesen a "bátorító - megengedő" nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra!                Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot!
Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat!                A pedagógus a "megszólíthatóság" közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú "csoportnyomás" eszközeit is alkalmazza.                A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
                A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!
                Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
                A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.
A diákönkormányzat érdemi működtetésével.
A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.                Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére.
Gyakorlás és tréningek beiktatásával.
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá.                A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kutúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.                Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű - műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására                Ezek:
Én és a világ
Én és a másik
Az én dimenziója
Polgár a demokráciában
Felnőtt szerepek
Toleranciára nevelés                A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök.
Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.
A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltség-terület kitűntetett kötelességének tekinti                Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!                A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.                Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltség-területi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját.                Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az "Ember és társadalom" műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

Az "Ember a természetben" műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.                Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni!
                Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.                Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módeszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus.
Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tabulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
                A programcsomagok elemei, modulok, epochák.
A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.
Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.
Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság,
2./alkotáscentrikusság,
3./minőségcentrikusság
4./kultúracentrikusság                A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét!
Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!                Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat.
Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni.                A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését.                Gazdag tevékenység-repertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.
/Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/
Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.                Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban.
A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat                A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanuló megismerési eljárásokat és módszereket!
Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!                A tanuló megismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési ellenőrzési minőségbiztosítási programjának megfelelően..                Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása.
Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.
A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőtt-ábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák)                Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-12. évfolyamokon.                Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.                Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.                Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.
A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.
                Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat,                Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
                Emberléptékű következetes követelés.
Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.                Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése.
A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.
A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését:
  • a magyar nyelv és
  irodalom;
  • az élő idegen nyelv;
  • a matematika;
  • az ember és társadalom;
  • ember a természetben;
  • földünk - környezetünk;
  • a művészetek;
  • az informatika;
  • az életviteli és gyakorlati 
  ismeretek;
  • a testnevelés és sport;
                Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára.
Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.                Kiemelt fejlesztési feladataink:
  • énkép, önismeret,
  • hon-és népismeret,
  • európai azonosságtudat
  • egyetemes kultúra,
  • aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés,
  • gazdasági nevelés,
  • környezettudatosságra 
  nevelés,
  • a tanulás tanítása,
  • testi és lelki egészség,
  • felkészülés a felnőtt
  szerepekre                A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.                A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motímuvok és attitűdök fejlesztése.                A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!                Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése                Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.                Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.
A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon.                Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!                Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.                A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.                Differenciálás
Kooperatív technikák
Projektek

A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.                Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!                Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést.                A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése.
Projektnapok szervezése.                A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása.
Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.
A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.                A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!                Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.                Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.                Szituációs játékok
Gyakorlati életből vett problémák megoldása.
Viták indítványozása

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része:
  • munkahelyhez segít
  • az információáramlást biztosítja
  • bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe

                Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.                A tanulók idegen nyelv -használati képességének fejlesztése:
  • a beszéd
  • az írásbeli szövegalkotás
  • a szövegértés fejlesztése.
                Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt.
Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri.
Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.                Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása.
  • magazinok
  • interjúk
  • tévéműsorok
  • filmrészletek
  • történetek, mesék
  • levelek
  • szerepjátékok

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

                A beszédfejlesztés fő céljai:
  • interakció
  • összefüggő beszéd                A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni.
Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni.                Betanult szerepeket el tud játszani.
Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt
Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..                A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban                Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.                Tudjon írni:
  • üzeneteket
  • feljegyzéseket
  • életrajzot
  • magánlevelet
  • egyszerű történéseket

                Ajánlott nyelvi tevékenységek:
  • vázlatkészítés
  • életrajz írása
  • élménybeszámoló
  • üzenet
  • feljegyzés írása
  • történet tömörítése                Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása.
Gyakorlás
A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.                A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket.                A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló.
Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.                Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva.
  • hírműsor
  • filmrészlet
  • interjú
  • történetek, mesék,
  • versek                Autentikus olvasott és hallható anyagok.
A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.                A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti.                A tanulók képesek:
  • egy adott modellt követve saját szöveget alkotni
  • saját munkájukat bemutatni
  • követni tudja a projektkészítés lépéseit
  • megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt

                Szabad interakció:
  • feladatfelmérés
  • tervezés
  • követés
  • értékelés
  • megvitatás
                Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.
A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.                A cél, hogy növekedjen a tanuló
  • kreativitása
  • önismerete, önbecsülése
  • váljon autonóm személyiséggé
  • legyen képes együttműködésre
  • fejlődjenek interkulturális kompetenciái                Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat.                Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.                Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.
Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen.
Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye.
Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.                A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.                Az értékelésnek fontos része legyen
  • az önértékelés
  • a társak értékelése.
Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges.
Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.                Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.                A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/
  • ünneplés
  • dicséret
  • oklevél
  • naplóvezetés
/erősség,gyengeség/
  • közös értékelés


























2./ A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
( kiegészítés )
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatainkat a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből fogalmaztuk meg.

ALAPELVEK                CÉLOK                FELADATOK                ELJÁRÁSOK                ESZKÖZÖK
Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát.
Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.                Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!
                Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában!
Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás.                Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését.
Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel.
Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.                Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..
Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya.                A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívum-rendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!                Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!
"A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani."                Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását.
A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!
                Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében "szociális tükör" évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.
Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.                Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor  (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció,  viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!                Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.                Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.                A kreatív személyiség-beállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk.
A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.
A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).                Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!                A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel                A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.                A tanulókkal a "megszólíthatóság" közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együtt-működési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..
A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagó-giai programunk össze-állításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.
                Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!
                Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.                Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulás-módszertani epocha beépítésével a tanrendbe.                A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.
Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások,
kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia).
A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.
                A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját.
Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké!
Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.                Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak.
Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.                Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében "terepgyakorlatként" szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia - antipátia kapcsolatok).                Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.
A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotip módon működő cselekvések).                  Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség).
A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!                A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét!
A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit.
  • egészség,
  • önmegvalósítás -alkotás,
  • minőség mindenben,
  • egyéni életélés kultúrája,                Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint.
A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.                Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb.
Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

                Az Érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejez igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség.                Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!                Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre.
Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket                A testi - l jó komfort-érzés érdekében a sport-foglalkozások, vetélke-dők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képesség-fejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.
Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés!.
Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes).
                A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!
                A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása.
A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése.                A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el.
Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!                A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési - értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb.
pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk.
A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját.
                Korlátozottan tekintélyelvű és magas színtű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!                A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitlesség).                Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.                A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye.
Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell.
Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése                A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív!                Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.                Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.                Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll.
Ezeket az egyéni és csoportos ismeret-elsajátítás szolgálatába állítjuk.
A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.                A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.                Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelő hatások összehangolása.                A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása                Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése.
Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi- természeti-társadalmi környezet alakításának képességét.                A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.                Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.                Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önki-szolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei.                A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatív-játékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok "megélése", feloldásuk lehetőségeinek feltárása.
A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra                Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát.
A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.                A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.                A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.                A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.


A kulcskompetenciák fejlesztésének célja iskolánkban:
˘                a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése, feltételrendszerének megteremtése intézményünkben,
˘                az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek, készségek elsajátításának lehetőségét biztosítani minden társadalmi csoportnak, amely csökkentheti esélyegyenlőtlenségüket, a foglakoztatási hátrányukat, s segítheti a társadalmi munkamegosztásba történő bekapcsolódást,
˘                támogatni az integrációs és inkluzív programok elterjedését, az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemlélet meghonosítását, az ezt megvalósítani képes oktatási és képzési rendszereket, pályaorientációs programokat, IKT kompetenciák fejlesztését, hogy az érintettek munkaerő-piaci esélyei növekedjenek,
˘                egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, egyénre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlatra való felkészülés, a kor színvonalán és eszközeivel tudást közvetíteni képes pedagógusok képzése,
˘                cél egy olyan tantestület létrehozása, amely horizontálisan és vertikálisan is szervezett, tagjai részére biztosítja a megfelelő információ-áramlást, konzultációs lehetőséget.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban:
               
  • anyanyelvi (szövegértés - szövegalkotás               
  • idegen nyelvi               
  • matematikai - logikai               
  • természettudományos                               
  • digitális (SDT alkalmazás)                               
  • a hatékony önálló tanulás               
  • szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák               
  • kezdeményezőképesség és vállalkozói               
  • esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség               
  • életpálya-építés               
  • óvoda

















Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint.

A TÁMOP 3.1.4 -es pályázaton a fenntartó önkormányzat kezdeményezésére sikeresen részt veszünk. A komplex intézményi és infokommunikációs helyzetelemzést az iskolánkról 2009 januárjában készítettük el, amihez egy meghatározott létszámú team-et hoztunk létre.
A team tagjai:
Czap Jolán
Baloghné Votyku Klára
Vashegyiné Gyüre Éva
Kerezsi Béláné
Bábás László
Az előkészületi munkánkat egy pályázatíró cég készítette el, s a város önkormányzata nyújtotta be.
A pályázat eredményét 2009 júniusában kaptuk meg, s a csapat egy újabb nagy feladat előtt állt, ugyanis a még számunkra ismeretlen feladatokat kellett beosztanunk.
Maga a pályázat a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez nyújt segítséget és új tanulmányi és tanítási módszerek oktatásban való alkalmazásához ad újabb ismereteket.
A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet jelent. Olyan általános képességeket, melyek a tanulás során fejlesztőek, s a tudáson, tapasztalaton és értéken alapulnak.
Olyan tanulási feltételeket teremtünk meg a folyamat során, melyek elősegítik a gyerek intellektuális, szociális, személyes fejlődését.
A cél pedig az, hogy a tanuló a kompetencia alapú oktatás során a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzen, vagyis ez azt jelenti, hogy a pedagógus ismeretekbe ágyazott képességfejlesztésre törekszik. Valójában ez áll az oktatói középpontban.

Kulcskompetenciák:
Azok, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldoguláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez.
Anyanyelvi
Idegen nyelvi
Infokommunikációs technológia
Számolási, matematikai
Természettudományos és technikai
Vállalkozói készségek
Személyközi és állampolgári
Tanulási
Általános intelligencia

Ehhez kapcsolódó munkaformák a tanítás során:
Frontális munka
Csoportmunka
Páros munka
Tanulópárok között
Teljes vagy részben egyénre szabott munka




Iskolánkban a bevezetett kompetenciák:

Szövegértés szövegalkotás:                                2. osztály, 7. osztály
Matematika:                                                                                6. osztály
Választott kompetencia: életpálya építés                5. osztály

Vannak bizonyos kötelező elemei a kompetencia alapú oktatásnak:
Tantárgytömbösítés
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

Tantárgytömbösítés módszertannal szervezett tanórák

Az osztályban végzett pedagógia munka sajátos eleme, amelynek keretén belül adott műveltségi terület ismeretanyagát legalább két hetes oktatási szakaszra kell felosztani, de ennél hosszabb szakasz is kialakítható - és ennek keretein belül egy tanítási hétre lehet összevonni a tananyagot oly módon, hogy egy tanítási napon több egymást követő tanítási óra is felhasználásra kerül. Lehetővé válik, hogy adott műveltségi terület ismeretanyagát egy tanítási napon több egymást követő azonos műveltségi területhez kötődő tanítási óra felhasználásával teljesítsék.
Ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy a gyermek figyelme, érdeklődése koncentrálódjon.
Új módszerekkel dolgoznak. Így több lehetőségük van az elsajátítás mellett a gyakorlásra, az alkalmazásra.

Matematikából és szövegértés, szövegalkotásból a 6. osztályban tanítunk tantárgytömbösített oktatási módszerrel.
Tantárgytömbösítés 5%, melynek számítási módja és megvalósítása a 2009/2010-es tanévben a következő módon történik:

  •                 1-8. évfolyamos általános iskola, évfolyamonként egy osztály.
  •                 20% nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon.
  •                 A-B heti tanrend szerint készül az órarend.

Időkeret:
  •                 heti kötelező óraszám: 22,5+22,5+25+25=95 óra
  •                 37 hétre 833+833+925+925= 3516 óra/év
  •                 tényleges (5-6. évfolyam miatt) = 1333+1850= 3183 óra
  •                 felhasználandó: 3183x 0,05 = 159 óra/év.
  •                 Heti tantárgytömbösítés: 4,3 óra/hét.

Tanrend matematika:
  •                 6. osztály, A hét 0; 0; 3; 3; 0.
                B hét 0; 0; 0; 0; 0.

Tanrend szövegértés, szövegalkotás:
  •                 6. osztály, A. hét 0; 0; 0; 0; 0.
        B hét 0; 0; 3; 3; 0.


Műveltségterület tantárgy nélküli bontása:
  •                 szövegértés és szövegalkotás 2. osztályban

Elvárások a kompetencia alapú oktatás bevezetésében:
Témahét
3 hetet meghaladó project
Moduláris oktatási program
Saját innováció

Három hetet meghaladó projektek


A projektoktatás egy új pedagógiai szemlélet, mely új pedagógiai módszerekkel dolgozik. Alkalmazása az iskolákban rendkívül fontos, mert egyre inkább az ily módon megszerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetőségük van projektekben való munkára, az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat. A projektmunka nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze is. A projekt a pedagógiában sajátos tanulási egység, amelyben az egyes tanuló vagy tanulócsoport önállóan sajátítja el a tanagyagot. A projekt középpontjában egy probléma, egy téma áll. A projektoktatás a tanulóra, a tanuló olyan célszerű öntevékenységére helyezi a súlyt, amelyet az élettel közvetlen kapcsolatban lévő témák inspirálnak. A projektoktatás mindig komplex módon, egy jól meghatározott struktúrát követve szervezi újjá a tananyagot. A projekt a tanulók életéhez, élményeihez kapcsolódó problémákból indul ki. Alapul szolgálnak a diákok tapasztalatai, képességeik, érdeklődésük.

A projektmódszer lényege az egyéni vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység, amelynek értéke épp az, hogy a munka egészén keresztül érvényesül a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség is. A projektmódszerrel történő oktatásban maga a tanuló vagy tanulói csoport kap egy önálló, összetett feladatot, amelynek végrehajtását maga tervezi meg, megkeresi a szükséges információkat tantárgyaktól függetlenül, és értékeli a munka eredményét.

A projektrendszerű oktatás tartalma több tantárgy anyagából komplex, illetve integrált módon tevődik össze. A diák közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, az élettel, lehetővé teszi az aktív tapasztalást, a saját élményű tanulást. A különböző tanulási technikák elsajátítása kiemelt feladat. Hangsúlyos szerepet kap ezen kívül a képességek és az attitűd fejlesztése is. Valamennyi projekt a diákok együttműködésére épül, egyes fázisai azonban egyéni munkát is igényelnek. Végső megjelenési formája valamilyen közös termék, amelyben a részletek egésszé állnak össze. Pl. előadás, faliújság, kiállítás, könyv, makett, rádió- vagy videó adás.

Az egyes projektek megvalósításának időtartama a három hetet meghaladja.

A tanulók a csoportos projektekben elsajátíthatják, gyakorolhatják a csoportokban való együttműködést, aminek a célja valaminek a közös előállítása. A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet, amelyeket a szokványos tantermi órák nem tudnak. A jól szervezett projekt során a lassan haladók értékei is kiderülnek, és ez megváltoztatja a diákok önértékelését. A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a projekthez, így az egymástól való tanulás feltételei is adottak.

A tanulók számára akkor lesz sikeres a projekt, ha mindenki úgy érzi, hogy az együttműködés hasznos volt.

A projektfolyamat lépései:

"                A projekt tárgya, cél, probléma
"                Tervezés /feladatok, erőforrás, időterv /
"                Szervezés /feladatkiosztás, munkacsoportok szervezése, feladatvégzés keretei: iskolai időkereten belül és túl
"                Végrehajtás
"                Bemutatás
"                Értékelés
"                Korrekció
"                Közzététel

A 3 hetet meghaladó projectünk a 2009/2010-es tanévben 2010. február 1-től 26-ig tart, amelynek a témája madárvédelem. Mivel iskolánk kiemelt óraszámban tanítja a biológia tantárgyat, próbáltunk ehhez kapcsolódó témákat választani. Ezen időszakon belül a pedagógusnak be kell építenie az adott témát az órai munkába. A cél a környezetvédő tudatos magatartás formálása. Pl.: a történelemben a madár istenek, totemek, mitológia.

TÉMAHÉT

A témahét célja:

"                A célvezérelt tanítás során az iskolánk tanulói névadónk életútja köré szervezi munkáját, melynek megvalósításában minden tagnak van valamilyen érdekeltsége.
"                A közös alkotás, a közös siker identitást, együvé tartozást alapozó élmény.
"                A siker a kollektivitástól, felelősségvállaló együttműködéstől függ. Ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a hétnek.
"                A tanulócsoportok tagjai nincsenek versenyhelyzetben: a közös siker érdekében együttműködve kell munkálkodniuk.
"                Az út megtervezése és végigjárása közben a tanulók folyamatosan szembesülnek saját képességeikkel, a feladatok aktuális megoldása az egyéni képességekhez igazodik.
"                A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. Komoly, mert valódi teljesítményt várunk el. Ugyanakkor játékos is, hiszen az ötletek, a lehetséges szokatlan megoldások egyedi gondolkodást, ügyességet kíván.

A megvalósítás lépései

Előkészítés
"                A programot lebonyolító team létrehozása a nevelőtestületben.
"                Szülők, diákok tájékoztatása, támogatásuk elnyerése.
"                A tantestület tájékoztatása
"                Helyi koncepció kidolgozása.
"                A tapasztalatok ismertetése a tantestülettel, javaslattétel.
"                A témahét címén belül a feldolgozandó területek kijelölése "ötletroham" segítségével történik; a felmerült variációk közül ezután választjuk ki a legnépszerűbbet.
"                Időrendi tervezés,

Osztályfőnöki teendők
"                csoportalakítás a témák iránti érdeklődés szerint.
"                a téma felosztása,
"                egyes lépések rögzítése,
"                a csoport munkamódszerének meghatározása,
a szükséges eszközök felsorolása, a dokumentálás módjának kiválasztása.
Témahetünk 2010. május 3-tól 7-ig tart az egészséges életmódra nevelés jegyében. A cél, hogy tanulóink több aspektusból is megismerjék az egészséges életmódot.
1. nap: Táplálkozással kapcsolatos tudnivalók, filmvetítés, egészséges ételek kóstolása.
2. nap: Ingyenes fogászati szűrés, fakultatív programok. Pl.: védőnői, orvosi előadások.
3. nap: DADA program rendőri segítséggel.
4. nap: Drog prevenció a Kistérségi Szociális Szolgálat segítségével, Teichmann vetélkedő.
5. nap: Közös főzés a szülők bevonásával.
Moduláris oktatási programunk keretein belül a neveltségi szint, viselkedés és az intelligencia javítása a célunk. Ez az osztályfőnöki órák keretein belül valósul meg a második osztályban, és folytatódik a következő tanévekben ugyanebben a tanulócsoportban. Felelős: Vashegyiné Gyüre Éva.
Önálló innováció az erdei iskola, melynek keretében a programba bevont tanulók a természetvédelmi ismereteiket alkalmazhatják, bővíthetik 5 napos táborozással egybekötött, a hegyekben szervezett iskolarendszerű oktatás során. Ennek megvalósítására 2010. március 22-26 között kerül sor. Az erdei iskolai program költségét a pályázat költségvetése tartalmazza.
A kötelező elemek (három hetet meghaladó project, témahét, moduláris oktatási program, önálló innováció), illetve a tantervi követelmények megvalósításához szükség van a pedagógusok továbbképzéseken való részvételére, különösen a team 5 tagjának. Ez 53 továbbképzést jelent.

Továbbképzések:
Mivel intézményünkben a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 40 %-ot, cél az integrált nevelésre való felkészülés. Ezért tantestületi IPR képzésben vesz részt 12 fő.
Választott módszertani képzés:
kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítése.
Hatékony együttnevelésre való felkészülés: 16 fő IPR
Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: 4 fő. A vállalt kompetencia terület sajátosságaihoz, illetve a pályázatban megjelölt életkori szakaszokhoz illeszkedve segítséget nyújtanak az oktatási programok alkalmazásához.
Új tanulás- szervezési eljárások alkalmazása: 4 fő.
Általános módszertani képzések: 4 fő.
"                kooperatív tanulás (Baloghné Votyku Klára)
"                tevékenységközpontú pedagógiák (Czap Jolán)
"                óvoda -iskola átmenet (Vashegyiné Gyüre Éva)
"                tanulás tanulása: tanulásmódszertan (Bábás László)

Infokommunikációs technológiák oktatásban történő alkalmazásában segítő képzés. 5 fő.
Menedzsmentképzés projectpedagógia. 2 fő. Célja, hogy a vezetők felkészüljenek a kompetencia alapú oktatás alkalmazásából adódó oktatásszervezési feladatokra.
Projectmenedzsment, változásmenedzsment képzés. 2 fő. Célja az innovációs tevékenységek összehangolása, beépítése a pedagógiai folyamatba. Projectmenedzsment készségek és ismeretek elsajátítása, felkészülés a vezetői szerepek változására.
Mérés - értékelés képzés. 1 fő. Cél az országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése, fejlesztő beavatkozások tervezése és a mérések értékelése.

A 2010/2011-es tanévben a kompetencia alapú oktatás folytatását felmenő rendszerben végezzük tovább:
"                szövegértés, szövegalkotás: 3. osztály, 8. osztály                                               
"                matematika: 7. osztály
"                választott kompetencia: életpálya építés: 6. osztály

A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli alkalmazása, szövegértés és szövegalkotás a 3. évfolyamon.

Az IKT-val segített tanórák aránya a programba bevont tanulócsoportok  implementációjában érintett összes tanóráihoz képest 25%. A teljesítést az IKT stratégiában megfogalmazott alapelvek, célok, feladatok segítik.
A hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését támogató képzéseken elsajátított IPR-módszerrel oktatott órák aránya az érintett tanulócsoportok összes óraszámához képest 40% lesz.
A 2011/2012-es tanévben folytatjuk a kompetencia alapú oktatás bevezetését. Cél az iskola minden osztályában minden tantárgy esetén az új oktatási módszerek alkalmazása. Ebben a tanévben a bevont osztályok a következő módon alakulnak:

"                szövegértés, szövegalkotás: 4. osztály, 5. osztály.
"                matematika: 8 osztály
"                választott kompetencia: életpálya építés, 7. osztály


A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli alkalmazása, szövegértés és szövegalkotás a 4. évfolyamon.
Az IKT-val segített tanórák aránya a programba bevont tanulócsoportok implementációjában érintett összes tanóráihoz képest 25%. A teljesítést az IKT stratégiában megfogalmazott alapelvek, célok, feladatok segítik.
A hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését támogató képzéseken elsajátított IPR-módszerrel oktatott órák aránya az érintett tanulócsoportok összes óraszámához képest 40% lesz.

A pályázat indulásától számítva 5 tanítási évben a kompetencia alapú oktatás megvalósítására törekszünk. Új oktatási módszereket alkalmazunk minden évfolyamon, minden tantárgy esetén. A bevont osztályok felmenő rendszerben történnek kiválasztásra, a kimenő 8. évfolyam helyett mindig az 5. évfolyam lesz a bevont csoport.
A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli alkalmazása, szövegértés és szövegalkotás az alsós évfolyamon felmenő rendszerben.
Az IKT-val segített tanórák aránya 25%. IPR módszerrel oktatott órák aránya 40%.
Minden tanévben erdei iskolai programot szervezünk más-más helyszíneken, lehetőség szerint a hegyekben táborozással egybekötve. A felmerülő költségeket a 2010/2011-es tanévtől a szülők fedezik
Témahét programjának vagy 3 hetet meghaladó projekt kidolgozásának és megvalósításának lehetőségét minden tanévben fenntartjuk.
A tantestület javaslata alapján a következő lehetőségek közül választhatunk:

"                Kikelet
"                Húsvét
"                Gyümölcs
"                Honismeret (megyei)
"                "Legyen a zene mindenkié!"
"                Víz
"                Karácsony
"                Szüret
"                Mese
"                Környezetvédelem

A témaválasztást minden tanév végén a tanévzáró értekezleten a tantestület tagjai közös megbeszélés során végzik el.
Az adott téma a mindenkori éves munkatervben kerül rögzítésre a témafelelős megjelölésével.

































IKT stratégiája

Bevezető
Az iskola informatikai stratégiájának elkészítésének két alapvető célja van- egyrészt mutassa meg a fejlesztések irányát, figyelembe véve a közoktatás rendszerének átalakulását. Másrészt az EU által finanszírozott pályázatok részvételének elengedhetetlen feltétele.
A stratégia a kitűzött célokat és megvalósításuk módját tekintve összhangban áll a MITS és Kisvárda Város Önkormányzatának Informatikai Stratégiájával.
Jelen stratégia - az iskolai informatika legfontosabb céljainak a magas minőségű oktatás és ehhez szorosan kapcsolódóan a hatékonyan működő belső szakmai munka kialakítását nevezi meg.
A cél teljes körű elérését 2018-ra tettük.

HELYZETELEMZÉS
A TÁMOP 3.1.4-08/2 pályázat
IKT eszközök intézményi alkalmazásának vizsgálati adatlapja
Kiinduló állapot

I. Az intézmény hardver illetve szoftver feltételei
1.                A következő listából válassza ki, hogy az intézmény milyen hardver eszközökkel rendelkezik és a körülbelüli darabszámot is kérjük jelezni.

Eszköz neve                Típus/kategória                Darab
(diák/ adm/ tanári felk.)
Példa: 10 / 2 / 5
Számítógép konfiguráció:

                Elavult                0/0/0
                Kifutófélben lévő                12/1/1
                Korszerű                0/0/0
Hordozható számítógép:

                Elavult                0/0/0
                Kifutófélben lévő                0/0/0
                Korszerű                0/0/1
Digitális zsúrkocsi                                0/0/0
Szkenner                                0/0/1
Digitális videokamera                                0/0/0
Digitális fényképezőgép                                0/0/1
                               
Nyomtató                Tintasugaras nyomtató                0/1/0
                Fekete-fehér lézernyomtató                0/0/1
                Színes lézernyomtató                0/0/0
                Egyéb:mátrix                0/0/0
Aktív tábla                                0/0/0
Web kamera                                0/0/0
Projektor                                0/0/1
Egyéb, itt fel nem sorolt eszköz                                0/0/0

2. A számítástechnikai eszközökkel felszerelt helyiségek.

helyiség                helyiségek száma                gépek száma
Számítástechnika szaktanterem (kizárólag informatika tantárgy oktatására)                1                12
Számítástechnika szaktanterem (egyéb tantárgyak oktatására)                -                -
Csak tanári bemutatóra alkalmas multimédiás terem                -                -
Szertárak                -                -
Tanári szoba                1                1
Könyvtár                1                Adminisztrációs cél:0
                                Kutatási/tanulási cél:0
Irodák                2                1
egyéb                               

3. Van-e helyi számítógépes hálózat?                  ige      nem
4. Van-e Internet kapcsolat?                                igen                nem
Ha igen, a szolgáltatás típusának és sávszélességének megnevezése
Sulinet 1024 kbps
A szg-ek kb. hány százaléka rendelkezik Internet eléréssel: 90%
Működtetnek-e mail-szervert?                igen                nem
Működtetnek-e web-szervert?                  igen                nem

5. Írja be, hogy az intézmény milyen szoftverekkel rendelkezik?
(Pl. szoftver típus: programozási nyelv, fajtái: Delphi, Pascal, C+ stb.)


Szoftver típusa                Fajtái
Operációs rendszer                Windows XP
Szövegszerkesztő                Word (Office)
Táblázatkezelő                Excel (Office)
Adatbázis-kezelő                Acces (Office)
Prezentációs program                Power Point (Office)
Programozási nyelv                -
Speciális szakmai szoftver                -
Tantárgyi oktatóprogramok                -







II. Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége

1. Informatikai végzettségű pedagógusok száma: 5 fő
2. A pedagógusok informatikai végzettsége

végzettség                fő
Felsőfokú                3
középiskolai tanári (informatika)                -
általános iskolai tanári (informatika)                3
egyéb nem tanári egyetemi vagy főiskolai informatikai                -
OKJ-s                2
oktatás informatikus                -
rendszerinformatikus                -
szoftverüzemeltető                2
számítógép-kezelő (-használó)                -
ECDL                1
teljes                -
start                1
Pedagógus továbbképzés (informatika témájú)               
30 órás                -
30-60 órás                -
60-120 órás                -
Egyéb                1
Web alapozó                1

3. Hány pedagógus nem rendelkezik semmilyen informatikai ismerettel: 5 fő
4. Van-e olyan pedagógus, aki informatika tantárgyat tanít, de nem rendelkezik informatikai tanári végzettséggel:                                igen                nem

III. Szervezeti felépítés

1. Van-e felelős vezetője intézményi szinten az informatika területnek:                igen  nem
2. Működik-e önálló informatika munkaközösség:                                igen                nem
3. Van-e az intézményben rendszergazda?                főállású                mellékállású                nincs
4. Van-e az intézményben főállású oktatástechnikus?                  igen                nem

IV. Informatika a tanítási órákon

Az informatika tantárgy tanítása
1. Mely évfolyamokon, és heti hány órában van tanterv szerinti informatika óra?

évfolyam                csoport                óraszám                megjegyzés
2.3.                                1                szakkör
4.                                1               
5.                                2               
6.7.8.                                1               

2. Heti hány órában van szakkör és/vagy felzárkóztatás informatikából:  3
3. Van-e érettségire felkészítés informatikából?
középszinten:                                igen                nem
                emeltszinten:                                    igen                nem

V. Informatikai eszközök alkalmazása egyéb tantárgyak tanításánál

1. Mely évfolyamokon, és mely tantárgyakból használják a kollégák az informatikai eszközöket nem informatika órán? 6 -7. óra magyar
2. A pedagógusok kb. hány százaléka használja az informatikai eszközöket a tanítási 
órán: 15 %


VI. Az informatika alkalmazása egyéb területeken

1. Mire használják a kollégák a számítógépet?

Tevékenység                soha                ritkán                gyakran
Órára felkészülés                0
x                0
Tanórai munka                0
x                0
Levelezés                0
0
x
Böngészés                0
0
x
Hivatalos ügyek elintézése                0
x                0
Iskolai adminisztráció
pl. e-napló)                x                0
0

Közösségi oldalak
(iwiw, facebook)                0
x                0
Chat                x                0
0
Egyéb, éspedig                0
0
0


2. A tanári szobá(k)ban lévő számítógép használatára vonatkozik a következő kérdés. Jelölje a megfelelő választ!
A számítógépet a nap nagy részében nem használják
A kollégák kis része rendszeresen használja
A kollégák döntő része rendszeresen használja

3. Van-e az intézménynek weblapja? Jelölje a megfelelő választ!
van, és a rendszergazda készíti
van, és tanár kolléga készíti
van, és tanár kolléga diákokkal együtt készíti
van, és a diákok készítik
nincs, de tervezzük elkészítését
nincs

4. Hogyan oldják meg az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatalát?
Nyomtatott formában kifüggesztés a közoktatási törvény által meghatározott helyiségben.
5. Van-e az intézménynek belső levelező rendszere? Jelölje a megfelelő választ!

van, a pedagógusok használják
van, a pedagógusok és az egyéb alkalmazottak használják
van, a pedagógusok, az egyéb alkalmazottak és a diákok használják
nincs

6. Van-e lehetősége a diákoknak tanórán kívül az informatika eszközök használatára?
                igen                                nem


A helyzetképből levonható következtetések, kiemelten kezelendő problémák, törekvések

A számítástechnikai infrastruktúra:
A jelenlegi géppark az oktatási törvényben előírt feltételeknek megfelel, de a kompetencia alapú oktatás széleskörű bevezetéséhez nem elegendő.
Vezeték nélküli hálózat kiépítés, az oktatás minden területén használható IKT eszközök beszerzése.

Az internetes hozzáférés:
Amíg az iskola nem rendelkezik szélessávú internet-hozzáféréssel nem képzelhető el a megfelelő információ csere. Sem az iskolavezetés, sem a pedagógusuk között, a pedagógusok és az iskola tanulói között sem.


Az informatikai humán erőforrások:
Az informatikai végzettségű pedagógusok száma kevés, sokan nem rendelkeznek semmilyen informatikai ismeretekkel. Informatikai alapképzésen javítani kell a pedagógusok informatikai írástudásukat.

Intézményünk minden igényt kielégít az itt tanuló diákoknak az általános műveltség megszerzéséhez.
A 2009/2010-es tanévtől iskolánk elnyerte a Kompetenciaalapú oktatás bevezetésére meghirdetett pályázatot. Ennek keretében tanári laptopokat kaptunk, továbbképzéseken vettünk részt (pl.: IKT módszertani).
Kialakítottunk egy médiatermet, ahol a városi általános iskolák közül elsőként használunk interaktív táblát is, amely segíti oktató-nevelő munkánkat.
A nevelőtestület tagjai fogékonyak az új módszerek alkalmazására.

Törvényi és pályázati háttér

Az alábbi fontosabb írásos dokumentumokat használtuk fel a stratégia elkészítéséhez:

  •                 Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)
  •                 Kisvárda város Önkormányzatának Informatikai Stratégiája
  •                 A NAT kompetencia alapú oktatás ( digitális kompetencia)
  •                 Teichmann Vilmos Általános Iskola Pedagógiai Programja
  •                 TÁMOP 3.1.4.-08/2-0256 sz. pályázati anyagát
  •                 TIOP 1.1.1-07 sz. pályázatát
  •                 TIOP 1.1.1-09 pályázati laptop programot

Teichmann Vilmos Általános Iskola jövőképe

Az oktatásnak olyan szintre kell fejlődnie, hogy a modern IKT-ra nagymértékben tá-maszkodva tartalmában és módszertanában is az információs társadalom kihívásainak megfelelő módon nyújtsa szolgáltatásait.

o                az oktatás hatékonyságának növelése,
o                kielégíti a legszélesebb körű igényeket: megfelel a NAT követelményeknek, a társadalmi, városi, iskolai igényekből származó elvárásoknak, az iskola saját belső igényeinek
o                a kompetencia alapú oktatás támogatása,
o                a hátrányos helyzetűek és sajátos nevelési igényűek integratív oktatásának támogatása,
o                a tanulók egyedi fejlődéséhez jobban idomuló tanulási folyamat,
o                az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés,
o                helyhez nem kötött tanulási folyamatok támogatása,
o                az IKT módszertani segédletére támaszkodó pedagógus-, alap- és továbbképzés megteremtése ,
o                az informatikai ismeretek és készségek kellően hangsúlyos megjelentetése a helyi tantervi szabályozásokban; ezek folyamatos felülvizsgálata és szükség szerinti korrekciója,
o                A számítógéppel támogatott oktatási megoldások terjedésének előmozdítása, a készségfejlesztés és ismeret-átadás folyamatában speciális számítógépes alkalmazások támogatása a tanórai és önálló tanulás során.

Teichmann Vilmos Általános Iskola stratégiája

Az információrobbanás századában az iskola új stratégiára kényszerül. Ma már nélkülözhetetlen, hogy gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasást, a média nyújtotta lehetőségeket, a digitális információ hordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat.

Az oktatás tematikáját és módszertanát úgy kell alakítani, hogy minden tárgy oktatása szervesen magában foglalja az informatika eredményeit, az adott témában felhalmozott ismeretek hatékony keresésének, begyűjtésének módszereit is.

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása ma az oktatásban nem csak lehetőség, hanem elvárás. Elvárás mind a szülők, a diákok és magunk részéről is.

Az információs és kommunikációs kultúrát minden gyermek számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti.
Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a virtuális környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel.
Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak.
Az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, a mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira.
Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni.
Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia.
Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja.
Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a NAT-ban is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Fejleszteni kell a gyerekek digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.
Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul:
                az információ felismerése,
                keresése,
                értékelése,
                tárolása,
                előállítása,
                bemutatása és cseréje,
                kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten.

A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás,
Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben, a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben.
Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait.

Rövid távú stratégia ( 2010-2013)- az alapok lerakása

A jövőkép eléréséhez és az oktatás teljes körű megvalósításához szükséges, hogy megteremtsük a fejlesztéshez elengedhetetlenül szükséges, stabil alapokat. A fejlesztéseket ezek megteremtésével kell kezdeni, tehát ismertetjük azon beavatkozási területeket, amelyeken, rövidtávon dolgozni szükséges.


Intézményi alapinfrastruktúra megteremtése

Az intézmény alapinfrastruktúráját hardver, szoftver eszközök, lokális és távoli hálózatok alkotják. A hardver és szoftver eszközök alatt a szerver és kliens számítógépeket, nyomtatókat, szkennereket, interaktív táblával felszerelt tantermeket, lokális hálózati és kommunikációs eszközöket, hálózati és desktop operációs rendszereket, adatbázis-kezelőket eszközöket értjük.
A megfelelő sávszélességű (sebességű), nagy megbízhatóságú, szabványos elemekből felépülő hálózat. Az internet az intézmény pedagógusai, tanulói számára biztosítsa a távoli tartalmakhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférést.
                vezeték nélküli hálózat (WIFI  access point ) TIOP1.1.1/07
                web-szerver, mail-szerver, fájl-szerver müködtetése (TIOP1.1.1/07
                tanulói laptop program kialakítása TIOP 1.1.1/09
                interaktív táblás tantermek  (TIOP 1.1.1/07 )

Az alapinfrastruktúra kiépítettnek tekinthető, ha a fenti megoldások korszerű, megbízható módon kiépítésre kerültek az intézmény területén, és szakszerű működtetésük megoldott.

Humán erőforrások fejlesztése

A humán erőforrások fejlesztésének célja, hogy naprakész, korszerű ismeretekkel lássa el a pedagógusokat az informatikai rendszerek működtetéséhez és a stratégiai döntések meghozatalához.
Mindez azért szükséges, mert a pedagógusok csak akkor fogják fontosnak tartani az informatika fontosságát, ha felhasználóként naponta szembesülnek az internet és a számítógép nélkülözhetetlenségével.
A jövőbeni pedagógiai fejlesztésekhez ezért nagyon fontos a humán erőforrás terület fejlesztése.

Stratégiai döntéshozók képzése: szükséges az iskolavezetés továbbképzése, tréningje.
Ennek célja, hogy korszerű információk átadása (MITS, a korszerű informatika lehetőségei az oktatásban) révén továbbfejlődjön ezen vezetők készsége az informatikai kérdésekben.
Pedagógusi szint képzése: az iskola "szolgáltatói" oldalon dolgozó pedagógusok továbbképzése annak érdekében, hogy képesek legyenek használni az új rendszereket, kihasználni azok lehetőségeit, illetve megfelelően támogatni az új rendszerek megvalósítását, használatát. A pedagógusok körében a 100%-os számítógép használati kultúra megteremtése, az alapvető kezelői ismeretek teljes körű és az újdonságokat is magában foglaló, folyamatos oktatása nevezhető eredménynek.

Esélyegyenlőség biztosítása: Az intézménnyel szemben létezik egy olyan elvárás is, hogy minden tanuló, függetlenül attól, hogy helyzete lehetővé teszi-e, hogy saját számítógépe, illetve internet hozzáférése legyen, ugyanolyan eséllyel juthasson hozzá ugyanazon információkhoz.
Ha a hátrányos helyzetű csoportok és térségek esélyegyenlősége e téren jelentősen javul, úgy ez az elvárás teljesül, s nő a tanulók bizalma az iskola, az oktatás és ezen keresztül a pedagógusok irányában.


Adatvédelem, mentési rendszer

Fontos a biztonsági alapdokumentumok megléte és naprakészsége, valamint a biztonsági követelmények meghatározása és érvényesítése. Fontos továbbá a szerverszoba, a számítógéptermek fizikai veszélyforrások elleni védettsége.
A szerverekben használt hardveres hibatűrő technológiák mellett is szükség van az adatok mentésére, archiválására.
Vírusvédelem

A hardveres védelmi rendszerek és a mentési rendszer használata mellet szükség van az adatok és a futtató környezet biztonsága érdekében további védelmi megoldásokra.
A számítógépes vírusok jelentős kárt okozhatnak, még annak ellenére is, hogy a mentési rendszer által mentett adatok rendelkezésre állnak. A kár ezen esetekben a rendszer helyreállítása miatti hosszabb idejű leállásból adódik. Az Internet rohamos elterjedésével a vírusfenyegetések száma jelentősen megnőtt, valamint megjelentek újabb veszélyes eszközök (pl. adathalászat) is, amelyek fenyegetettsége komolyabb, mint a vírusok okozta kár.
Ezen veszélyek ellen nagy hatásfokkal lehet védekezni vírusvédelmi megoldás alkalmazásával, azonban 100%-os védelmet nem lehet elérni. A vírusvédelmi megoldás alkalmazása mellett nagyon fontos a felhasználók oktatása és a szabályok betartása, betartatása.





































A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉBB INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje
" Iskolánk oktató-nevelő munkáját - a jelen pedagógiai program alapján 2010 május 31-től 2015. június 30-ig szervezi, illetve az érvényessége a felülvizsgálati igény megjelenéséig tart.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:
                    a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai                programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását;
                    a negyedik, a hatodik és a nyolcadik évfolyam végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítik;
                    a nevelőtestület felkéri a fenntartót, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását legalább négy évente (2015-ben) mindenképpen átfogóan elemezze.
A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására:
                    az iskola igazgatója;
                    a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;
                    az iskola fenntartója tehet javaslatot.
A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az SZMK szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői javasolhatják.
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el az SZMK és a Diákönkormányzat egyetértésével, a fenntartó hagyja jóvá a egyetértésével a szakértői vélemény figyelembe vételével.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
                    az intézmény fenntartójánál;
                    az intézmény irattárában;
                    az intézmény nevelői szobában;
                    az intézmény igazgatójánál.
               







ZÁRADÉK


Az átdolgozott Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása:

A Pedagógiai Programunkat iskolánk Diákönkormányzata 2010. december 8-ai ülésén véleményezte.


Kisvárda, 2010. december 8.



                                                ………………………..                                                ……………………….
                                                    DÖK segítő tanár                                                                                DÖK titkár



Az átdolgozott Pedagógiai Programunkat az iskola Szülői Munkaközössége 2010. december  9-ei ülésén véleményezte, elfogadását, jóváhagyását támogatta.


Kisvárda, 2010.december 9.

                                                                                                                                                ……………………………
                                                                                                                                                                SZMK elnök

Nevelőtestületünk végleges formában a Pedagógiai Programot 2010.december 14-én elfogadta.


Kisvárda, 2010.  december 14.


                                                                Vámos Péterné                                                                Czap Jolán
                                                    jegyzőkönyvvezető                                                              igazgató




A Pedagógiai program módosítását készítette:



Czap Jolán
  igazgató



Kisvárda Város Önkormányzat Képviselő-testülete…………/2011. (…….) ÖKT számú határozatával a fenntartásában működő Teichmann Vilmos Általános Iskola (Kisvárda, Tordai út 17.)



PEDAGÓGIAI PROGRAM-ját


j ó v á h a g y t a.



Kisvárda, 2011………………..hó………nap




                                ………………………….                                                                ………………………..
                                                    Jegyző                                                                                        Polgármester




PH.

























TARTALOMJEGYZÉK

Iskolánkról………………………………............................................................................                  1

A. NEVELÉSI PROGRAM
                I. Pedagógiai alapelveink……………………………….…………………………..                  3

                II. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai,
    feladatai, eszközei, eljárásai……………. ………………………………………                  6

                III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos
      pedagógiai feladatok…………………………………………..………………..                  8

                IV. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok……………….………………….                11
               
                V. Az iskolai élet sajátosságai……………..……………………………………….                12

                VI. Személyiség fejlesztés és közösségfejlesztés
      feladatainak megvalósítását szolgáló
      tevékenységi rendszer és szervezeti formák  ……………..……………………                13

                VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok
      együttműködésének formái………….…………………………………………                18

                VIII. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési,
értékelési, minőségbiztosítási rendszere…………………………..……….                20

                IX. A tankönyvek és más taneszközök
      kiválasztásának elvei ………………………………………………………….                32

                X. A magasabb évfolyamba lépés feltételei    ……………………………………….                32

                XI. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei  …....  ……………………..                33

                XII. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülésre előírt
                    írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai………                34

                XIII. A  tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának
                        és szorgalmának ellenőrzése és értékelése          …………………………….                35

                XIV.  Környezeti nevelési program………………………. ………………………                44

                XV. Egészségnevelési program……………………………………………,.……….                46

                XVI. Esélyegyenlőségi program ………………………………………………..                51

                XVII. Kompetencia alapú oktatási rendszerünk ………………………………                54

B HELYI TANTERV        ….. ………………………………………………………..                56
               
Melléklet               
Iskolánk pedagógiai programjának kompetencia alapú átdolgozása
a TÁMOP 3.1.4. alapján………………………………………………………………. 77

          Záradék …………………………………………………………………………                        110